Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Csorba László: Látszat és valóság - Magyarország anno -

CSORBA LÁSZLÓ LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG - MAGYARORSZÁG ANNO ... Az utóbbi években a Névtelen Jegyzőnek a budapesti Városligetben üldögélő szobra mind népszerűbb a turistacsoportok körében. A bronzpennát - mellyel a mesternek mondott P. egy végtelen pillanattal korábban még a térdén tartott kódex fémlapjára rótta a soroltat - gyermeki örömmel, liiszi-nem hiszi mosollyal szorongatja a csodaváró idegen. A marokcsiszolta fémrúd aranyos fénye éppúgy mesél a „turista-biznisz" új látványosságáról, mint a mágikus babona szívós jelenlétéről a nagyvárosi ember tudatvilágában. És miközben csattognak a fényképezőgépek, surrognak a videókamerák, az idegenvezető már nem Ligeti Miidós 1903ban emelt alkotásáról beszél, hanem azt a maga néniében egyedülálló emlékművet méltatja, amely hatalmas karéjban öleli körbe az Anonymus-szobrot a Városligeti-tó szigetén. A tréfálkozó zsivajt az elismerés moraja váltja fel: kerek száz esztendővel a koncepció születése (és kilencvenkét évvel a maradandó anyagokból való végleges megépítés) után is őszinte elismerést kelt, milyen szemléletes tablón sorolja fel és szervezi új térkapcsolatba ez az épületkomplexum ezer esztendő örökségét. A Vajdahunyad várának nevezett palotát ugyanis a történelmi Magyarország legszebb műemlékeinek egy-egy jellemző részletéből komponálta egységes múzeum -kastéllyá Alpár Ignác mester. De a Vajdahunyad vára valójában nem Vajdahunyad vára ... Csupán a tavi homlokzat uralkodó elemeinek adta mintáját Dél-Erdély nevezetes várkastélya, melyet, mint az igazságos király gyermekkorának egyik színterét, különös becsben tart a nemzeti emlékezet. Azután az épületegyüttes nemcsak nem az, aminek hívják, hanem az sem, aminek látszik. Se nem lovagvár, se nem városerőd, se nem barokk rezidencia, román templom vagy gótikus kolostor. Szorgalmas kultúrmunkások rendezik és kezelik termeiben egy prózai, de annál hasznosabb intézmény, a Mezőgazdasági Múzeum kiállításait. A historizáló belső tereidben ott vannak ugyan a vadászat és a lótenyésztés - az épületek külsejével még talán leginkább harmonizáló - emlékei, de helyet kapott bennük az ekegyűjtemény és a libakombinátok működése csakúgy, mint a nagyüzemi sertésipar modern eljárásai és technikája. Ez az kettősség, látszat és valóság állandó keveredése semmiképpen sem véletlen, hanem sokak által (5