Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - ADATTÁR - Kuntár Lajos: Egy rosszul ismert vasi költő: Kimoss Endre

A HELYI KIADVÁNYOK IS ÖRÖKÍTENEK HELYTELEN ADATOKAT Gyakori eset, hogy jelentős eseményről, és neves személyről nem helytálló adatok kerülnek egy-egy ősforrásba, így mindazok, akik ezekből merítenek, - jóhiszeműen ugyan -, de továbbéltetik és terjesztik a pontatlanságot. Ez történt Kimoss Endre esetében is, ezért őriz róla téves adatokat a kiadványok sokasága. Zsámboki László a „Szerencse föl!" című könyvében próbálta megfesteni a költővel foglalkozó irodalomból tükröződő országos képet. Ennek teljesebbé tételét kíséreljük meg azzal, hogy a szülőföldön megjelent irodalmat is megvizsgáljuk, és helyesbítjük az ezekben őröld tett képet. A helyi kiadványok áttekintése egyes adatok javítása azért is szükségesek, mert a helytörténészek többsége elsősorban ezeket használja forrásul. A legkorábbi vasi irodalmat, azaz Balogh Gyula írásait a miskolci könyv részletesen idézi és értékeli. A megyei lielytörtenetírásmik egyik úttörője rendszeresen küldte a vasi témájú írásait a fővárosi lapokhoz. A „Kunoss Endre életéhez" című cikke a Pesti Hírlapban látott napvilágot 1885. július 27-én. Ezt az írását Balogh azonos szöveggel, de Kóbor Iván álnéven az 1893-ban kiadott úgynevezett Berzsenyi Albumban, majd 1895-ben a „Klió szolgálatában" című gyűjteményes művében is közzétette.

8 A változatlan szöveg tehát mindhárom sajtótermékben tévesen közli Kimoss életrajzi adatait: 1810, 184-5. január 22. Érdemes megemlíteni, hogy Balogh e három helyen megjelentetett írásában Kimoss munkálkodását méltatva, a szülőföldjéhez ragaszkodását is hangsúlyozva, így méltatlankodik: „Életírója az ötvenes évekből eleget vélt tenni Kunoss emlékének azzal, hogy szerény hét sort szentelt neki terjedelmes életrajz-gyűjteményében." Nagy Iván hivatkozott műve 1860-ban jelent meg. Baloghnak megállapíthatóan ez is volt a fonása, mert az ebben található téves adatokat örökíti a „Vasvármegye nemes családjai" című művének 1894. évi első és az 1901. évi második kiadásában. Zsámboki László a Sziklay-Borovszky-féle millenniumi megyei moiiográfiánltat is szerepelteti az mxlalomjegyzékben. Köztudott, hogy e terjed ebnes mű ugyan a fővárosban jelent meg, tartalma szerint azonban helyi forrásnak minősül, így vizsgálódásunkat másodikként erre terjesztjük ki. A reprint kiadásban ugyancsak a fővárosban 1989-ben ismét napvilágot látott mű tartalomjegyzéke szerint „yl tudományt és az irodalmat Vendé Ernő írta; revideálta Erdélyi Pál." A tudományos igényű tamú55