Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - Rétfalvi Gábor: Egy négyszáz éves füvészkönyv

RÉTFALVI GÁBOR EGY NÉGYSZÁZ ÉVES FÜVÉSZKÖNYV A 16. század végi Magyarország kicsi, ám sajátos darabja Beythe András munkája, a Fives Könüv, 1595-ben hagyta el Joannes Manlius németúj­vári nyomdáját. Ezt követően a 17. században kézzel lemásolták, nap­jainkig összesen Itílenc teljes vagy csonka nyomtatott példány maradt fenn. A művel foglalkozó szakirodalom általában egyszerű másolatnak, vagy még inkább értéktelen plágiumnak tartja Beythe András könyvét. Ki lehetett ez az ember, altínek füvészkönyvét a kortársak, de talán még később is, szorgalmasan másolgatták, ő maga pedig Melius Péter Herbáriuma szövegének egy részét jelentette meg a saját neve alatt. Eletéről nagyon kevés és ellentmondásos ismerettel rendelkezünk. Személyét gyakran összetévesztették családja tagjaival, hol apja testvé­rének, hol pedig saját öccsének tartva őt. Beythe András Sárváron szü­letett 1564. október 18-án. Édesapja a tudományos munkásságáról is­mert, a hitvitákban tevékenyen résztvevő protestáns lelkész, majd püs­pök, Beythe István volt. A család Sárvárról Alsólendvára, majd 1574-ben Sopronba költözött. Úgy tűnik végleges otthont 1567-ben Németűjváron találtait. Itt apja a Batthyányak udvari lelkészeként szolgált élete végéig, 1612-ig. Apját e hivatalban Öccse Imre, az addigi körmendi prédikátor, követte. Beythe András iskoláiról semmit nem tudunk, valószínűleg a domi­doctusok sorából jött. Mindenesetre az átlagot meghaladó műveltséggel kellett rendelkeznie, ha Batthyány Ferenc gróf nevelője lehetett. Né­metűjváron 1587-1588-ban az iskola rektoraként működött, majd 1591­től lelkészi szolgálatot teljesített Surányban. Apja oldalán részt vett a nevezetes csepregi hitvitán. O volt az Encomium Ubiquisticum című, az evangélikusokat támadó latin vers szerzője. A névtelenül megjelente­tett gúnyirat Pázmány Péter 32 soros idézetéből maradt fenn. Az írá­sért apját támadták, ekkor ismerte el szerzőségét Beythe András és a versért „... sírva követte meg az egész Coetust..." Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolhatott környezete, a német­újvári reneszánsz udvar pezsgő kulturális élete. Ugyancsak befolyásol­hatta műveltségi horizontját apja ismeretségi és baráti köre, munkássá­ga is. Beythe István tudományos és egyházi tevékenységében nem nél­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom