Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Köbölkuti Katalin: Két könyv a határon túli magyarságról

Pivar Ella Kótot, a legkisebb szlovéniai magyar falut mutatja be, 1378-tól, az első írásos említéstől. A tanulmány eredeti, bővebb változata 1979-ben megjelent: Varga Sándor-Pivar Ella: Dobronok, Göntérháza, Kót helytörténete címmel. Varga Sándor a lendvai zsidók történetét dolgozta fel az 1773-1946 közötti időszakban, az első letelepedéstől a deportálás idejéig. Megismertet a gazdasági életben betöltött szerepükkel, a zsidó elemi iskola, az egyházi közösség, a nőegylet, a temető és az egyes falvakban élő zsidó családok történetével. A kötet a magyarságkutatás szempontjából mindenképpen nagy jelentőségű.. Eddig ugyanis a muravidéki magyarok életével a tudományos intézetek nem nagyon foglalkoztak, a figyelem, az érdeklődés elsősorban a Vajdaságra koncentrálódott. Jelentós eredmény, hogy helybeni kutatókat is talált és tudott megnyerni a szerkesztő ennek a valóban fontos, értékmentő munkának. TANULMÁNYOK A BURGENLANDI MAGYARSÁG KÖRÉBŐL Csorna Zsigmond „Az őrvidéki magyarság gazdasági és kulturális kapcsolatai a Dunántúllal (16-20. század eleje)" című tanulmányában a néprajziagrártörténeti terepmunkái során elért kutatási eredményeiről számol be. Nyugat-Magyarországon - és az eltérő természeti adottságú nagytájak találkozási pontjain - kialakult az élénk termény és termékcsere az őrvidéki magyarok és Dunántúl között. Ugyanakkor az orvidéldek közvetítő szerepet is játszottak Dunántúl és Stájerország között. Jelentősen befolyásolta a gazdasági kapcsolatokat a vallási hovatartozás is. A burgenlandi magyarság történetében is jelentős szerepet játszott a kivándorlás. Fejős Zoltán írásában két korszakban jelöli meg a nagyarányú kivándorlás idejét: egyrészt a nagy európai gazdasági indítékú kivándorlás részeként az első világháborút megelőzően, másrészt a trianoni békét követő években. Gráfik Imre tanulmányában arról számol be, hogy Őriszigeten megvannak az adottságok, hogy egy történetileg kialakult faluközpont revitalizációjával a magyarság legnyugatibb komplex kultúrtörténeti emlékhelyét lehessen létrehozni. Gazdag fényképanyag alapján, az épületek részletes bemutatásával tanulmányozhatjuk Örisziget archaikus emlékeit. Lukács László 1981-ben és 1982-ben végzett néprajzi adatgyűjtést Alsóőrben és Őriszigeten. Ez alkalommal a farsangi népszokásokat mutatja be: a tojásgyűjtést és a fahúzást. Ez utóbbi rönldiúzás elnevezéssel újból felelevenített szokás a Vas megyei Őrség községeiben is. 90