Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Köbölkuti Katalin: Két könyv a határon túli magyarságról

KÖNYVESPOLC KÉT KÖNYV A HATÁRON Tüll MAGYARSÁGRÓL TANULMÁNYOK A SZLOVÉNIAI MAGYARSÁG KÖRÉBŐL 1994 augusztusában két, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága Magyai~ságkutatási Munkabizottság kutató és feldolgozó munkájának ujabb eredményeit tartalmazó kiadvány látott napvilágot. A „Tanulmányok a szlovéniai magyarság köréből" című kötet első írásában Gráfik Imre felvázolta azt az utat, amely a könyv megjelenéséig vezetett, Magyarságkutatás a regionalitás jegyében címmel. Tulajdonképiaen a 80-as évek elejétől datálódik a kutatói figyelem a Burgenland, illetve a Szlovénia területén élö magyarságra. Jelen tanulmánykötet a szlovéniai magyarság körében végzett kutatások anyagából közöl feldolgozásoltat. Kerecsényi Edit Radamos község gazdasági, társadalmi viszonyait, benépesedését vizsgálta a 18-19. században. Szlovénia 25 magyar többségű, falujából Radamos az egyik, ahol a magyarok aránya meghaladja a 90 %-ot. Ez az arány - többek között - annale is köszönhető, hogy az őshonos lakosság jobban kötődik a termőföldhöz és az agrártevékenységhez, mint a később letelepült szlovén lakosság. A szerző gazdaságtörténeti vizsgálódásának alapját az 1773 és 1845 közötti dikálisok képezik. Elemzésükkel ad képet a lakosság társadalmi szerkezetéről és az adózó háztartásokról. 1805 táján, majd az 1830-as években az uradalom újabb úrbérrendezést hajtott végre, minek következtében néhány gazda tönkrement, helyükre egy-két szlovén nevű. jobbágy került. Bomlásnak indultak a nagycsaládok, nőtt a zsellérek és a szegényparasztok száma. M. Kozár Mária „Kölcsönhatások" című írásában az azonos történelmi és földrajzi környezetben élő magyarok és szlovének közti egymásrahatást elemzi. A határ menti kutatók - kezdhetjük a sort Bitnitz Lajossal, Kossits Józseffel, Anton Trsteiijakkal stb. - több alkalommal és különféle aspektusból vizsgálták ezt a kérdést. Milyen elemek azonosak a tárgyi, szellemi néprajzban a két nép között. Például: magyar elemek a szlovén anyagi kultúrában: tulipános és ácsolt láda, aratókoszorú, gémeskút stb. A magyarok a folklórban a vőfély nevét és öltözetét vették át a szlovénektől. Az egymásiBhatás végül is kezdettől fogva kölcsönös volt, összegzi mondanivalóját a szerző. 89