Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATTÁR - Jenkei Ede: Palatin Gergely, egy kőszegi tudós bencéstanár

Icai folyóiratokat, könyveket és azokat szakszerű megjegyzésekkel véle­ményezte, értékelte és a jellegzetes, összefonódó „PG" kézjegyével látta el. Legtöbbet és legszívesebben az optikával foglalkozott. Amikor Jedlik Ányos 1878-ban az egyetemi tanárságból nyugdíjba vonulva, a győri ben­cés rendházba kérte elhelyezését, magával vitte szétszedett állapotban osztó-(vonalzó) gépét is. Ezzel üvegre, fémre egymás mellett egyenlete­sen, sűrűn húzott vonalakból, egy nevezett optikai rácsot lehetett készí­teni. (A gépet előzőleg egy mechanikus szétszedte tisztogatás céljából, de összerakni már nem tudta, sőt a vonalzásra használt gyémántcsűcso­kat ellopta.) Palatin Gergely az általa szeretve tisztelt volt egyetemi ta­nárától megkapta a gépet összeállításra, majd működtetésére. Minden reméltül sikerült, sőt továbbfejlesztve több optikai rácsot csinált, me­lyekről Jedlik Ányos elragadtatva mondott véleményt. Azon időidben Magyarországon legtökéletesebben ő állította elő az optiltai rácsokat. Palatin Gergelynek egy másik érdeklődési területe a geofizika volt. Már fiatal korában érdekelte a hely- és magasság meghatározás, amit bizonyítanak a az itt mellékelt kőszegi mérései is. Ezeket valószínű a nyári szünidőkben, Kőszegen töltött szabadsága alatt végezte el. Alapos kísérletek után készített földrengés és viharjelző készülékeket is. Élete során szakcikkeket publikált a Mathematikai és Physütai Lapoltha, a Természettudományi Közlöny, a Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Év­könyv, a Győri Közlöny, a Raaber Kalander egyes számaiban. Szinte egyedülálló jelenségnek számít, hogy Palatin Gergely mint szerzetes pap fotózott és ez megmaradt az utókor számára, és óriási történeti érték az 1892-től több mint 20 esztendőn át írt fotónaplója. Pannonhalmán látha­tó 524 darab eredeti Palatin negatív és 200 darab pozitív. Mint fizikata­nár igyekezett kísérleti eszközeit fényképekkel dolcumentálni. (pl. 1896­ban röntgenfelvételt készített csukott markában szorongatott zsebórájá­ról.) Sok esetben a rend könyvtára, levéltára által őrzött okmányok, kó­dexek, festmények kerültek fényképre, (pl.: Tihanyi alapítólevél.) Elő­szeretettel fotografálta az Apátság épületét, a papok - köznapi emberek számára Intimitásnak számító - életét is bemutatva, (pl.: ebéd utáni ká­vézás, kuglizó rendtársak, a kertben labdát kergető novíciusok). Ked­venc témát adtak az általa bejárt tájak, az ott élők munkájáról készült felvételek. Alakjai között láthatók: a földet művelő parasztember, ván­dorló cigány, juliász, libapásztor gyermek, stb. Szakemberek véleménye szerűit, képei egyszerűen csalt szépek, megnyugvást adók. Palatin Gergelyt itthon, Kőszegen is elismerték, amit bizonyít a Kő­szeg és Vidéke 1927. március 6-i számában megjelent cildt: „A kőszegi öreg bencésdiáltok legutolsó összejövetelén a Kaszinóban, az elnök Jamb­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom