Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Fentő és góré - Hódoltság kori védebni munkálatok emlékei a Felső-Rábavidék dűlőneveiben -

Az elzárt kelők fölbontását szigorúan büntették. A Rábán titokban átkelő csempészeket nemcsak a 12 forint bírság, hanem a teljes áruelkobzás is sújtotta. Az elrekesztett gázló korlátozta a helyi lakosság mezei munkáinak elvégzését ott, ahol a falu határa nem követte a Rába folyását. A csörötneki keló fölbontása ezért mindig felkerült a megyegyűlés napirendjére, ha a harci éberség szigorítást követelt meg a Rába őrzésében, mert Csörötnek legjobb termőföldjei a folyón túl estek. A kelők ilyen fölbontásáról hozott döntéseket nem jellemzi a következetesség, engedélyezés és tiltás követi egymást. A Rába-védővonal kialakításával Szentgotthárd és Hídvég között mindössze négy fahíd vezette le a háborús viszonyok között sem szünetelő állatkereskedelmet, szerjárást: Csákány, Körmend, Szecsőd és Hidashollós „emelcsős", azaz felvonóhidas átkelői. A hidakon hajdúit vigyáztak; nemcsak éber őrszolgálattal tartoztak, hanem a Batthyány családnakjáró vámot is beszedték. A GÓRÉ Az állóháború frontvonalává vált Rába fából összetákolt akadályai mit sem értek volna a legveszélyeztetettebb pontokon felállított őrhelyek nélkül. Az elrekesztett kelők ül. a hidak őrzőinek - először a haramiáknak, majd a puskás gyalogosoknak, a hajdúknak - strázsahelyül górékat építettek. Hogyan nézett ld egy ilyen góré, a török világ legjobb ismerőjétől, Takáts Sándortól tudhatjuk meg: „A góré, a csárdák és a skártház magas faoszlopokon álló faházacska volt, melyekbe lajtorján ment fel az őrség. Messze, harmad határ ellen is elláthatott az ember. Ha ellenség közeledett, az őrök a liírlövő mozsaracskával vagy szakálossal jelt adtak a szomszéd őrháznak, vagy magának a végháznak. A górék, csardakok, vagy skartházak jobbára az úgynevezett gyepük, vagy bevágások és folyók mentén voltak felállítva. Azonban magukban a várakban a kapuit előtt, vagy a kapuk fölött is találunk górékat. A nagyobb várak környékén is állítottak ilyeneket. Természetesen többféle góré volt. Akadt kisebb, de oly nagy is, mely valóságos kastély számába ment és palánkkal volt kerítve." Vas megyében először 1595-ben, a Pápa elestét követő pánikban fogtak hozzá górék állításához. Nem kevés szakértelmet követelt a magas őrhely felhúzása, ezért a Pinka, Gyöngyös és Perint vízimalmaiból a molnárokat rendelték ki a Rábamenti munkákhoz pallérnak, ők lévén ácsmesterek. A fák ldvágását, vontatását, megmunltálását a jobbágyok 44