Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - HÍREK, ESEMÉNYEK - Tóth Kálmán: Magyarság - európaiság. Beszámoló a Szombathelyen megtartott XXIII. Országos Honismereti Akadémiáról

A magyar-magyar kapcsolat problematikájának vizsgálatát nemzeti önbecsülésünk alapkérdésével kezdte. Érték-e magyarnak lenni, a magyarsághoz tartozni? Elhárítható-e a kirekesztés veszélye, és megadható-e a válasz más nemzetek önérzetének megsértése nélkül? Igen, ki kell mondani, szemben minden lebecsmérlö szándékkal: a magyar kultúra nélkül szegényebb volna a világ. „Ha nem hiszünk saját értékünkben, nem hihetünk mások identitásában sem. Bizonyítani kell, hogy bár 75 éve a magyarság állama és szálláshelyei nem esnek egybe, mégis eleven szellemi kapcsolat áll fenn a világ magyarságában. Az összetartozásnak igényes szellemi kifejezést kell adni." A világban szétszóródott magyarok leszármazottaival keresni kell a kapcsolatot, (az Egyesült Államokban az utóbbi népszámláláskor 4-500 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek, ugyanakkor 2 millióan magyar származásúnak). A szomszédos államok magyarságát, az elszegényedés és az asszimilációs kényszerek szorítják harapófogóba, Nyugat-Európa az interetnikai kapcsolatok, nemzeti öntudat, nemzeti újjászületés kérdéseivel nem akar foglalkozni. Mi ennek a magyarázata? A tájékozatlanság, a {élelem - és nem utolsósorban a történelmi hagyományok, (gondoljunk a nemzetiségi probléma megoldásának európai módjára, melyről Halász Péter beszélt. T. K.), A nemzetiségi kérdést Karában vagy Szarajevó felól nézni olyan, mintha valaki az elektromossággal a villámosszékböl és nem a lámpa fényéből ismerkedne. Pedig a nemzeti űjjászületési mozgalmak progresszív következménye a Szovjetunió felbomlása. Az 1945 februárjában megkötött jaltai szerződés Közép-Európát lényegében Kelet-Európához sorolta. A háborús jutalmat az 1980-as évek elejétől Moszkva már koloncnak érezte. Vajon megfelelően tudunk-e gazdálkodni az 1989 decemberében, a máltai konferencián visszakapott szuverenitásunkkal? Hiszen szuverenitásunk egy részét fel kell áldozni az európai egyesülés érdekében. Nem várhatunk kegyosztást az európai intézmények részéről. Az Európai Unió nem gyógyászati céllal jött létre, hanem a problémáikat sikeresen megoldó nemzetek közössége. Nyugat-Európa még nem ismerte fel Közép-Kelet-Európa jelentőségét, várólistára kerültünk. A magyar ügyet is ebben az európai kapcsolatrendszerben kell szemlélni. A nemzetiségi magyarság „egy ezeréves jogállam hagyományait folytatva az elmúlt 75 év alatt mindig alkotmányos úton kereste boldogulását". Nem nyúlt terrorisztikus eszközökhöz, mint a baszkok vagy a dél-tiroliak. A magyarság a határoktól függetlenül közösséget alkot - nincs Magyarország a világ magyarsága nélkül, és fordítva sem. Nem mondha92