Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATTÁR - Simon Endre: Az iparoktatás története Szombathelyen

taszerű munkadarabokat is ki kellett állítani a felszabadulóknak. A bírálóbizottság az ipariskolai bizottság volt. A kiállításokat minden évben egyre fokozódó sikerrel rendezték meg. Helye a községi elemi iskola volt, ahova a tanulók jártalt. Az 1886-os júliusi kiállításon 73 résztvevő közül 56 dicsérő oklevelet kapott, 12 tanulót arany, kettőt 2 forintos, és 15 tanulót 1 forintos ezüsttel jutalmaztak. Névsorukat a Vasmegyei Lapokban is közzétették. Két év múlva 131 kiállító közül 116-ot kellett megjutalmazni. Pénzjutalom helyett most rajzeszközöket, írószereket, tollkéseket és ollókat osztottak ki. Nagy gondot jelentett a tanulóknak a kiállításhoz szükséges anyag beszerzése. Mestereiknek kötelessége lett volna ezt biztosítani, vagyis olyan munkát készíttetni velük amit használni, értékesíteni tudnak, de csak évek múlva tudták a mestereket erre kényszeríteni. Kiemelkedő sikert hozott az 1892. évi kiállítás, amelyet a polgári leányiskolában rendeztek meg és amelyen minden szaltma képviseltette magát mintadarabbal és rajzzal is. Az üvegesek ablakkal, a szűcsök kalappal és lábzsákkal, a szabók öltönyökkel, a cipészek cipőkkel és csizmákkal, a fodrászok hamis hajakkal, a lakatosok fúrógéppel és kávédarálóval vettek részt. Ezenkívül bemutatkoztak a bádogosok, fazekasok, nyomdászok, asztalosok, gombkötőit, kádárok és kőfaragók is. 180 tanuló 250 darab tárgyat készített ez alkalomra. A kiállított tárgyak olyan szép munkára vallottalt, hogy azokat meg is vásárolták. A látogatóit száma ugyan alacsony volt, amiről az iskola igazgatója keserűen panaszkodott. Hogy a kiállítást mennyire komolyan vették, bizonyítja, Kaufmann Ferenc jegyző benyújtott tanoncszerzödtetési és szabadítási szabályzata, amelyben a tanoncmunka kiállításon való részvételét a II. évtől kezdve minden tanoncra kötelezővé kívánta tenni, sőt amelyik nem vett részt azt szerződés meghosszabbítással akarta sújtani. A tervet megküldte tanulmányozásra a tantestületnek is. 1913-ban a rajz és tárgykiállítás a tanonciskolában nyert elhelyezést. A kiállítás gazdag, tartalmas volt. Viszont az iskola két kopott, szűk, legutolsó termét biztosította a kiállított 300 tárgynak. Weber Antal ipartestületi elnök nyitotta meg a kiállítást. Keserűen állapította meg, hogy a tanonctartó iparosok ebben az évben sem jelentelt meg a megnyitón. Szinte valamennyi szakma bemutatta termékeit. Biso ízben történt meg, hogy a gyárak tanoncai géprészeket állítottak ki. Somogyi Ferenc tanító tanoncainak rajzai szépek és tanulságosak voltak, méltó társai a késztermékeknek. A többi rajztanító ebben az évben nem állított ki rajzokat. Az első világháború utáni években is mindig megrendezték a rajz- és munkakiállítást, sőt 1927-ben részt vett az iskola a soproni kerületi rajzkiállításon is, majd a Szombathelyi Országos Mezőgazdasági és Ipari 40