Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Tankönyv a levéltárról

A kötet végén találjidí: a további kutatást segítő bibliográfiát. A szerkesztők célja ugyanis az volt, hogy a két kötettel felhívják a figyelmet Kossics József munkásságára. Ehhez nagyban hozzájárult volna még, ha mindkét kötet két nyelven, vagy legalább magyar összefoglalóval jelent volna meg. (KoSií in njegov fos. Zbomik razprav o Jozefit Kopien. Ured. Zinka Zorko, Marija Bajzek. Stjepan Lukaé. BudimpeMa, 1904. 197p.) M. KOZÁR MÁRIA TANKÖNYV A LEVÉLTARRÓL Hozzáértők egyik evidencia szintű megállapítása: jó tankönyvet írni az egyik legnehezebb feladat. Az elmúlt hónapokban látott napvilágot egy, a történelem középiskolai fakultatív oldatosát segítő helyi kiadvány. Ennek megjelenése egy másik alapvető, gyakorlati tényre is felhívja a figyelmet. Egy városon belül a különböző tudományos fórumok, a közgyűjtemények, eltérő szintű oktatási intézmények kapcsolatai; az együttdolgozások nagyon sok esetben a személyes kapcsolatokon alapulnak. Ennek megvalósulása ez az oktatási segédkönyv, ami a szombathelyi Savaria Múzeum és a Kanizsai Dorottya Gimnázium közös kiadásában jelent meg. A címében levéltárról, gyakorlatilag az előző téma vázlatos bemutatása mellett inkább a történeti segéd tudományok egy lehatárolt köréről szóló kiadványt a levéltárt kutatásokban is roppant járatos Wirth Zsuzsanna tanárnő szerkesztette, s mintegy kétharmadát ő is írta. Szerzőtársa a jelentős, s eredményes pedagógusi múlttal is rendelkező Bariska István, a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevél tárának vezetője. Ö a kötet legelső a „A levéltártan" címmel ellátott nagyobb egységét, készítette el. A kiadvány három tematikai egységre tagolódik. A már jelzett első egység címe; „írásba zárt történelem" a Vas Megyei Levéltár nagysikerű 1984-es kiállítását idézi. E részből az érdeklődő diákok levéltártörténeti alapismereteket kapnak, s a mai magyar levéltárt hálózat felépítésébe, a levéltári munkába nyerhetnek betekintést. A levéltári iratokat bemutató alfejezet az oklevéladás helyei, oklevél formai tipológiája mellett többek között roppant részletesen a medievisztikai kutatások körébe tartozó - hazai választóvonal szemit - Mohács előtti oklevél szerkezeti modelljét mutatja be. Sajnálatos, hogy a terjedelme miatt más forrástípusok bemutatására már nem, s csak megemlítésükre kerülhetett sor (pl: urbáriumok, tanúkihallgatási és perjegyzőkönyvek, különböző típusú városi könyvek etc.) 79