Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Jegyzetek Bitnicz Lajos bibliográfiájához
Bitnicz élete a külsőségeket tekintve eseménytelennek látszik, azonban ha szellemi kapcsolatait számba vesszük, alapjaiban módosul ez a kép. Előbb az akadémiai alapszabály megszövegezésének idején, később pedig a Magyar Tudós Társaság ülésein az ország kiemelkedő tudósaival, művészeivel, közéleti tekintélyeivel kei-ült kapcsolatba. Vidéki elszigeteltségét - legalább részben - kiterjedt levelezése oldotta fel. Többek között Batsányi Jánossal, Toldy Ferenccel, Döbrentei Gáborral, Jankó vich Miklóssal, Kresznerics Ferenccel és Kis Jánossal tartott így kapcsolatot. Leveleinek egy része értékes kortörténeti, művelődéstörténeti dokumentum: méltó lenne arra, hogy önálló kötetben is megjelenjen. Ugyanezt gondolom Bitnicz Lajos naplójáról is, amelyet az idő tájt vezetett, amikor a nádor felkérésére részt vett a Magyar Tudós Társaság alapszabályának kidolgozásában. E feljegyzésekből Lipp Vilmos közölt részleteket 1871-ben a Fővárosi Ivapold>an. * 3fc * Bitnicz a Tudományos Gyűjteményijén jelentette meg első tanulmányait. Egykori tanára, Vass László biztatta további írásra; és segítette is őt abban, hogy dolgozatai megjelenhessenek. ~ Később Vörösmarty Mihály kért. tőle újabb cikkeket. Az akkor már hírneves költő a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként fejezte lu a reményét, „hogy valamint eddig becses Munkáit ezen Intézet részeivé szánta, ezentúl sem fogja tőle megvonni Munkás részvételét." 1A Több alkalommal kapott hasonló felkéréseket Toldy Ferenctől, az Akadémia titoknokától is. Ezeknek az eredményeként láttak napvilágot Biüücz írásai a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben, az Uj Magyar Múzeumban és a Figyehnezobcn. E körből további adatokkal bővíthető a bibliográfia. Bitnicz számos írása csalc szignóval jelent meg. Ezeknek a féloldása ina már felettébb nehéz. Ám némelyiküket egy fennmaradt Bitnicz-kézirat alapján mégis azonosítani lehet. A Magyar Tudós Társaság tagjaitól az elnök vagy a titoknok több alkalommal is kért. szakmai önéletrajzot, publikációs jegyzéket. Bitmeznek egy ilyen - 1840 nyarán írt - saját, kezű pályaképéből idézem az alábbi tételeket: „De antiquitatibus romanis Sabariae erutis. Kéziratban Boroszlóba küldött értekezés, mellyet Büsching lx>roszlói professor német nyelvre fordítva 1834 b. a' Morgenblatt czímű folyóirattal járó Kunstblatt 59. 60. 63, számaiban közlött. 15 (...) A' Kachemiri Kecskélaiek Franczia Országba átszállít tatásokról, és a' Schawl készítetéséről. Tud. Gyűjt 1838. I. köt. 38-45. lap. 16 (...) Bírálat e' munkáról: Bresztyenszky Lectiones Acaclemiae ex methesi adplicata Tud. Gyűjt. 1830. V. köt. 94-107. lap. 17 - Bírálat Nagy Károly' Kis Geometriájáról. Figyelmező 1839." 46
