Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Jegyzetek Bitnicz Lajos bibliográfiájához
TÓTH PÉTER JEGYZETEK BITNICZ LAJCXS BIBLIOGRÁFIÁJÁHOZ' Jegyzeteimet két vallomással kezdem. Nem vagyok avatott szakértője a bibliográfiáknak, csupán egy olvasó, alti munkája, érdeklődése miatt gyakran fordul segítségért ezekhez a hasznos kötetekhez. Megjegyzéseim nem tekinthetők szakmai kritikának, hanem inkább egy olyan vázlatnak, amelyben néhány mozzanattal igyekezem kiegészíteni a szerkesztő gondos anyaggyűjtését és rendszerezését. Bitnicz írásait - néhány önálló kötetén kívül - rég megszűnt, múlt századi újságok, folyóiratok őrzik. Személyiségéről, tevékenységéről elsősorban a kortársai számoltak be. A méltatlanul elfeledett életművet és annak hatását feltáró 91 tételes bibliográfia - fogyatkozásai ellenérc emiatt is feltétlenül becsülendő. A vallomás második fele a kötet összeállítójának szól. Sokat köszönhetek neki - egyebek mellett - a Kresznerics Ferencet és Faludi Ferencet bemutató bibliográfiákért és azért az előadásért, amelyben részletesen méltatta a Szombathelyi Királyi Líceum egykori paptanárának, Bitnicz Lajosnak az érdemeit." * * #• Bitnicz legjelentősebb műve (A' Magyar Nyelvbeli Előadás' Tudománya) 1827-ben; bővített, átdolgozott kiadása 1837-ben jelent meg. A kötet írója Maixrzíbányi-jutalomban, illetve akadémiai dicséretben részesült. Meglepőnek tűnhet, hogy ennek ellenére szinte alig jelent, meg róla nyomtatott híradás. Ráadásul ezek sem rangjához méltó elemzések, hanem 1-2 mondatos minősítések voltak. A munkára elsőként Fenyéry Gyula hivatkozott az Elet és Literatura című lapban. A próza és a líra műfajelméleti kérdéseiről szólva említi meg: „... erre a' derék Bitnicz philosophiai alapra épített jeles készületi! Stylistikájával (...) példát adott." ' Két esztendővel később Döbrentei Gábor értékelte hasonlóképpen a szerző érdemeit. A Közhasznú Esmeretek Tárában többek között, ezt olvashatjuk tőle: „Az irás nemei theoríájáről szól e' munka, használván, a' mint készítője mondja, a' külföldi tudósok és hazai irójink előredolgozásait. (...) Theoriájira világot vagy hazai eredeti példák közül ad. vagy azok szűkében magyarra fordításokból. a' miket bár egy későbbi másodszori kiadásakor egészen öntennéseinkket válthasson fel. Stylusát jó izlés eleveni44