Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Jegyzetek Bitnicz Lajos bibliográfiájához

TÓTH PÉTER JEGYZETEK BITNICZ LAJCXS BIBLIOGRÁFIÁJÁHOZ' Jegyzeteimet két vallomással kezdem. Nem vagyok avatott szakértője a bibliográfiáknak, csupán egy olvasó, alti munkája, érdeklődése miatt gyakran fordul segítségért ezekhez a hasznos kötetekhez. Megjegyzése­im nem tekinthetők szakmai kritikának, hanem inkább egy olyan vázlat­nak, amelyben néhány mozzanattal igyekezem kiegészíteni a szerkesztő gondos anyaggyűjtését és rendszerezését. Bitnicz írásait - néhány önálló kötetén kívül - rég megszűnt, múlt századi újságok, folyóiratok őrzik. Személyiségéről, tevékenységéről el­sősorban a kortársai számoltak be. A méltatlanul elfeledett életművet és annak hatását feltáró 91 tételes bibliográfia - fogyatkozásai ellenérc ­emiatt is feltétlenül becsülendő. A vallomás második fele a kötet összeállítójának szól. Sokat köszön­hetek neki - egyebek mellett - a Kresznerics Ferencet és Faludi Feren­cet bemutató bibliográfiákért és azért az előadásért, amelyben részlete­sen méltatta a Szombathelyi Királyi Líceum egykori paptanárának, Bit­nicz Lajosnak az érdemeit." * * #• Bitnicz legjelentősebb műve (A' Magyar Nyelvbeli Előadás' Tudománya) 1827-ben; bővített, átdolgozott kiadása 1837-ben jelent meg. A kötet író­ja Maixrzíbányi-jutalomban, illetve akadémiai dicséretben részesült. Meg­lepőnek tűnhet, hogy ennek ellenére szinte alig jelent, meg róla nyom­tatott híradás. Ráadásul ezek sem rangjához méltó elemzések, hanem 1-2 mondatos minősítések voltak. A munkára elsőként Fenyéry Gyula hi­vatkozott az Elet és Literatura című lapban. A próza és a líra műfajelmé­leti kérdéseiről szólva említi meg: „... erre a' derék Bitnicz philosophiai alapra épített jeles készületi! Stylistikájával (...) példát adott." ' Két esztendővel később Döbrentei Gábor értékelte hasonlóképpen a szerző érdemeit. A Közhasznú Esmeretek Tárában többek között, ezt ol­vashatjuk tőle: „Az irás nemei theoríájáről szól e' munka, használván, a' mint készítője mondja, a' külföldi tudósok és hazai irójink előredolgozása­it. (...) Theoriájira világot vagy hazai eredeti példák közül ad. vagy azok szűkében magyarra fordításokból. a' miket bár egy későbbi másodszori ki­adásakor egészen öntennéseinkket válthasson fel. Stylusát jó izlés eleveni­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom