Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - ADATTÁR - Prejczer Paula: Adalékok a Bezerédj család történetéhez
hinrepariren, so wirst clu's finden." ' („...és én ezt egyelőre itt hagyom és Zsemiyén, a szobádban, mikor te jössz a szekrényeden a szépen megjavított könyveiddel együtt megtalálod.") Gyermekeiknek gazdag életpálya jutott osztályrészül. Legidősebb leányuk Amália a magyar írod akim jelentős alakja lett. Korai halála után ment testvére, Etelka férjhez a szerdahelyi ág leszármazottjához Bezerédj Istvánhoz, hidjai földbirtokos, országgyűlési követhez - és nevelte Amália gyermekét, Flórikát. László tanulmányai befejeztével 1838-tól Vasvármegye aljegyzője, 1840-től főjegyzője, 1838-ban vette át a kámi birtok igazgatását apjától. 1848-tól kezdve folyamatosan vesz részt az országgyűlés munkájában képviselőként. Fiatal korában tett európai utazása hatására gazdaságát igyekezett korszerűsíteni, felvirágoztatni. Művelt, felvilágosult férfi volt. A könyvtárban fennmaradtak az általa oly sokat olvasott klasszikusok és a kor kedvelt angol és francia íróinali művei, s talál hatunk több olyan kötetet is, melyek a német Cotta kiadótól származnak, melynél utazása során látogatást is tett. A zsennye.i „botanikus kertet" és az udvarház mai képét Bezerédj Elek alakította ki. A kezdeti - feltételezhetően - magáiitanulás után Kőszegen végezte el a gimnáziumot. A pannonhalmi Bencés Könyvtárban található 1835. évi gimnáziumi értesítő szerint a IV. grammatikai osztályba járt Bezerédj Alexius [Elek]. A könyvtárban találhatók Schiller művei, melyben „Emlék Sz: Iván hava 3-ik napjára 1836-ik esztendőben. Rimely Miháltól" beírás olvasható. Bizonyosra vehető, hogy e kötetek Elek tulajdonai voltak, s Rimely Mihálytól kapta azokat, ajándékba. Rimely Mihály, a későbbi pannonhalmi főapát 1830 és 18*39 között a kőszegi Szent Benedek rendi Gimnázium igazgatója volt. A korábban már hivatkozott számadáskönyvben többször is találunk „Elek könyvei" beírást az 1831-1834-es évek feljegyzéseinél. Bezerédj Elek jogi tanulmányait a bécsi Teresianumban végezte. Az 1848-as események után kezdett európai körutazásán több éven keresztül rendszeresen leüld te leveleit apjának, Bezerédj Györgynek. Ezekből kitűnik, hogy művészetet tanult és előadásokat látogat Brüsszelben, eljárt az olvasó egyesületbe újságot olvasni (Brüsszel Október 30. 850.), 1850. november 24-én kelt levelében a könyvtár és a képcsarnok, illetve az Académia látogatásáról tudósítja apját. Antwerpenben és Párizsban is járt. Ezeket az utazásokat - helyváltoztatásokat - orvosa javasolta: a megromlott egészségi állapota miatt a társaságot, utazgatást ajánlotta neki a magány és az egyedüllét helyett. A levelek között keltezés nélkül található egy, melyben a következőket hja apjának: „Barkónak szülte a mai 40