Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - ADATTÁR - Prejczer Paula: Adalékok a Bezerédj család történetéhez

PKEJCZER PÄDIA ADALÉKOK A BEZERÉDJ CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ „Aki ma a EHuiántíil öreg kúriáiban jár, a legtöbben talál bizonyos művelt levegőt, úrias, előkelő formákat s nem egy tanult elmét, mely a modem élet forgatagától elvonulva, a magányban gyönyörködik a szellem műveiben." Schöpflüi Aladár e megállapítása áttételesen, érvényes lehet a mai Zsemlyére, mely otthont, pihenést nyújt az alkotó művészeknek. Az egykori Nagy- és Kis-Zsennye „kastélyával", parkjával a benne élők testi, szellemi fejlődését szolgálta. Vas megye déli részén található kis település udvarháza középkori gótilcus eredetű, mely az idők során többször került átépítésié s így barokk, késő reneszánsz, romantikus, és neogótikus elemek is keverednek benne." A középkori kisnemesi udvarház és birtok urai a Sennyeiek voltak. A család nevét a falutól kapta és birtokolta azt 1828-ig, mikor is anyagi gondok miatt kénytelenek voltak eladni és az eladással együtt, hamarosan végleg elköltöztek Vas megyéből. A zsennyei bű-tokossá vált Bezerédj család Nagy Iván

3 szerint a Loren tei nemzetségből származik, ebből szakadt ki és a Zala vánn egyében található Bezeréd birtokosa volt. Címerüket Zsigmond királytól kapták 1430-ban. A család az 1600-as évek végén két. ágra szakadt: a szerdahelyire illetve vámoscsaládira. Ez utóbbiból származó Bezerédj Péter utódai vásárolták meg a zsennyei birtokot. Bezerédj Péter - mint a család későbbi tagjai is - jelentős szerepet töltöttbe Vas megye életében, az 1796. évi nemesi felkeléskor a Vasvármegyei lovasezred első kapitánya volt. Öt gyermeke közül Bezerédj (VII.) György és családja költözött Zsemlyére és alakította ki annak mai arculatát. Bezerédj György a szombathelyi líceumban tanult 1794 és 1796 között. Mnit annyi más hallgató ő is egyike volt azoknak, akik lemásolták neves tanáraik csak kéziratban meglévő tanításait. A történelmet lukafalvi Zárka Károly igazgató, Tóth István bölcsészdoktor, a filozófiát Sámpár Ignác ciszterci tanár tanította. Szily János püspök kezdettől fogva támadta Zárka Károly igazgatót nézetei miatt és 1795-1797 között 38