Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Kethelyen 1757-ben
7. Vegye tudomásul a plébános a király által Bécsben 1753. április 16-án Idadott rendeletet, amely szerint a Magyarországra érkező cseheket és morváitat, akik házasodni akarnak, a földesurak írásbeli hozzájárulása nélkül nem esketheti meg, ha azok 1740-től települtek át a magyar királyságba. Megengedhető azonban a házasság, ha 1740 előtt érkeztek - a császári és királyi Felségnek Királyi Helytartótanácsa 1754. április 2-án kiadott határozata szerint. Egyébként annak az előírásnak megtartásával, hogy a szabad állapotot a kánonilag érvényes és megengedett házasságkötésnél hitelt érdemlő tanúsítvánnyal igazolják. 8. Ha személyváltozás van a plébánián és új plébános érkezik, az esperesi és más kerületi pap jelenlétében pontos leltár készíttessék a templom és a plébánia könyveiről és tárgyairól. Ennek egyik példánya aláírva és a jelenlévők által hitelesítve küldessék a püspöki helynök hivatalába, a másik álljon a plébános i-endelkezésére és helyezzék azt el a templom közelében. 9. A plébános személyesen vegye tudomásul, hogy a környékbeli helységekből a protestánsok és bármely szekta tagjai az artikuláris helyen tartózkodó, nem katolikus lelkészeikhez fordulhatnak. A keresztélést, a házasságkötést és a temetést ott intézve. Előzőleg azonban császári és királyi határozat alapján az illetékes plébánosnál a szokásos stóladíjat le kell helyezni. A nem katolikus lelkipásztor az így hozzáforduló hívőit csalt akkor keresztelje meg, engedje házassághoz vagy temesse el, ha a katolikus plébánosnak az átadott stóladíjról és arról, hogy a házasfelek között semmiféle kánoni akadály nincs, hiteles tanúsítványt nyújtott be, így rendelkezik és így írja elő Őfelségének 1749. év augusztus 2-án kiadott határozata. 10. Vasárnapok és ünnepek megszegőit a plébános köteles az uraságnak, ezt követően, ha szükséges, a megyei vezetőségnek jelenteni és az 1732. év december 2-án kelt határozat alapján megszabott büntetést sürgetni. Ha ez pénzbeli büntetés, köteles annalt a plébániai templomnak javára fordítani, amelynek őrületén a vasárnap, vagy ünnepnap megszegése történt, amint ezt az 1733. év január 8-i királyi határozat elrendelte. 11. A hatodik parancs megszegőitől beszedett szokásos bírságot más célra nem, csak a templom szükségleteire lehet fordítani. 12. A bérelt, vagy bármi módon vásárolt földeket, vagyis szántóltat és réteket nem, de az alapítványi, az adományozott, a templom és plébánia tulajdonában lévő földeket az 1753. év május 17-én kiadott császári és királyi határozat szerint ezután a plébánia hívői kötelesek minden módon művelni a gabona és a széna behordásáig. Ennek a császári és 34