Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - MŰHELY - Nagy Zoltán: Egy őrségi asztalosmester életéből - Bemutatjuk Gorza Sándort -
tészeti el ein a „kódisállás" bemutatása következik. Majd a malomról, általában a viseletről, a gazdaasszony szerepéről, a községi bírákról, az elemi iskoláról, a tanítókról, régi mezei dűlőkről és teleknevekről közöl leíró módon adatokat. A község szerenként! megoszlása, a lakosság összetétele, régi családok nevei mind-mind szerepelnek írásában. A közölt képek közül figyelemre méltóak: a szénagyűjtés az Alsó szeren, a református templom az istentiszteletekről kijövő népekkel, az 1880-as években műteremben készített polgáii viseletet bemutató felvételek, Simon Elek 1910-ben, Gál Jenő 1919-ben lemezre vett esküvői menete, illetve a család oltat bemutató fotográfiák. Az 1910-es 20-as évekből való iskolai tablóképekhez már máshol is hozzászokhattunk, de ínyencségnek számít Kaponiald Kálmán órás és fényképész 1911-ben ábrázolt szobaműhelye, melyhez foghatót -boronaház belső terének hagyományos berendezései között fényképek és faliórák - eddig még egy muzeális gyűjteményben sem találtmik. Gyönyörű fejeket láthatunk a „Községünk elöljárósága az 1930-as éveidben" címet viselő fotón, de „Az első őrségi niűmaloin", a „Cséplés gőzgéppel a kocsmaudvaron" című felvételek is ragyogóak. Az 1906-ban beindult vasút új állomásépülete is nagyszerű szociofotó. Gorza Sándor következő munkája is kiadatlan a mai napig, pedig már a cím is archaikus szokásokat takar. A „ Halottkultúsz és temetési szokások az Őrségben" feliratú dosszié 29 oldalnyi terjedelmű írás, mely már csak azért is külöiüeges olvasmány a számunkra, mert tudjuk, hogy a szerző asztalosként maga is sok-sok koporsót készített az elhuiiytak számára. Sőt a legtöbb szertartáson, majd az azt követő toron is részt vett, így saját tudásanyagát bővítette itt ki régi öregek elbeszéléseivel. A fotóanyag ez esetben is tartogat számunkra különlegességet. Megdöbbeni/) „élethűségü" a „Kisgyermek a ravatalon", a „16 évesen meghalt lány, Galambos Kornélia a halottas ágyon Oriszentpéterén 1910-ben", a halottas üveghintót gyászhuszárostól, zászlós menettel bemutató „Róka Julianna temetése" 1915-ben készült felvétel, a Szent Mihály lovára, udvarra kitett nyitott koporsóban, menyasszonyi ruhácskában, fején koszorúval fekvő hat éves Kovács Mária Etelka, a „18 évesen elhunyt Gergócs Gyula temetése Nagyrákoson 1923-ban." Gorza Sándor legújabb munkáját 1992-ben írta, mely a „Lánykérés, lakodalmi és keresztelési szokások az Őrségben" címet viseli (45 oldal, 18 fotó). E mű egy kis részletét a Vasi Honismereti Közlemények az 1993. 2. számában „Szerelmi ajándékozások az Őrségben" címmel közölte. Az ismerkedés, az udvarlás, a párválasztás, a tollfosztók, a kukoricafosztások, a kalákában végzett munkák, a templomjárás alkalmainak 21