Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - MŰHELY - Kiss Mária: „Hát pápa nem lettem, de Isten papja igen" - Bemutatjuk Bárány László magyarszecsődi plébánost -
végzett kispap társaival együtt a helyreállítási miuikák során, hanem Géfin Gyula megbízásából más feladatok végzésére is felleérték. Pappászeiitelése után Zala megyébe helyezte főpásztora. Onnét kei-ült 1959-ben jelenlegi állomáshelyére Magyars zecsődre. „Mostani állomáshelyemen, Magyarszecsódön ~ emlékszik vissza Bárány László - megint csali olyan helyzet adódott, miszerint nem maradhattam tétlen, többet kellett nyújtanom. A 13. század közepén épült magyarszecsödi román kori templom restaurálása, műemléki feltárása sok utánjárást, történeti kutatást igényelt. Ez a kis falusi templom, szülte az ismeretlenség homályából tűnt elő. C. Harrach Erzsébet felfedezése - a déli kapu megtalálása - indította el a tudományos kutatást és feldolgozást. A levéltári és műemléki feltárásból kialakult a hiteles kép: a magyarszecsödi „kisded" templom a késő román provinciális templomépítészet remeke. A mater templomának történeti feltárása mellett kutatást végeztem a büki, Ids- és baloguiiyomi, valamint a gutatöttösi templomok műemléki helyreállításához is." Bárány László nem csak műemléki kutatásokat végzett, hanem publikált is. Cikkei jelentek meg a Vas Népében, az Uj Emberben és a Katolikus Szóban. Egy tanulmányát a Művészet c. folyóirat jelentette meg. Önálló kötete is napvilágot látott (A magyarszecsödi románkori templom és plébánia története). A magyarszecsödi templomról készült tanulmányát a British Múzeum és a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár is megkérte. A 200 éves szombathelyi egyházmegye és Szent Márton egyházmegyéje cúnű gyűjteményes kötetekben a szecsődi templomról írt tanulmányt. A helytörténet kutatásához sorolhatjuk néprajzi emlékek gyűjtését is. A szellemi néprajzhoz tartozik a vallási emlékek, imák gyűjtése. Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságokkal foglalkozó, Hegyet hágék, 16tőt lépek c. könyvében említést tesz a Vas megyében gyűjtött imákról. írja, hogy Vas megyében nem folytatott érdemi gyűjtést, mivel itt Fetticli Nándor járta a falvakat, ősi imák után kutatva. Kiváló segítséget nyert Fettich, Bárány László személyében. Fettich Nándorral való ismeretségükről Bárány László így emlékezik. „Dr. Fettich Nándor régész, régi imaszövegek gyűjtése során járt plébániánkon. Ősi, a pogány magyar hitvilágba visszanyúló imaszövegek gyűjtésére érkezett. Gyűjtésre ösztönzött engemet is. Szívesen támogattam ímuikája során. A csodálatosan szép ősi imádságokat az Etnographia c. folyóiratban publikálta is. Többször megfordult nálunk. Az ismeretségből barátság lett, amely haláláig tartott. Mint régész érdeldődés17