Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Karsai László: Holocaust Vas vármegyében - dokaumentumok tükrében

ja szakirodalmát és az egykorú sajtóanyagot. Ez utóbbiban bőven tallózva nagyon jó cikkeket válogatott: az újságcikkek világosan mutatják: a sajtó szerepe 1944-ben nem csak az volt, hogy informálja olvasóit, 1944. március 19. után az újságírók uszítottak, akcióztak, ötleteket adtak és követeltek, bátorították a zsidópolitika végrehajtóit. Mayer László válogatásából is világosan kiderül: a deportálásig mindent, vagy szinte mindent megírtak az újságok arról, hogy mi történik, vagy mi fog történni a zsidókkal. Mayer László aprólékos gonddal és nagy szakértelemmel készítette el az egyes dokumentumokhoz, újságcikkekhez fűzött magyarázó jegyzeteit. Talán érdemesebb lett volna a 29. oldalon szereplő 3. sz. jegyzetet „levinni" a lap tetejéről a „helyére", vagyis a dokumentum végén, az hatot magyarázó jegyzetek közé. Nagyon fontos dologról van itt szó: az inkriminált dokumentumban és a hozzá fűzött jegyzetekben a paradoxonokban amúgy is bővelkedő magyar Holocaust történetének egyik legérdekesebb történetéről közöl fontos adatokat Mayer László. 1944. március 19. előtt a magyar zsidó katonai (kisegítő) munkaszolgálatban hozzávetőlegesen 40.000 zsidót pusztítottak el, öltek meg, kínoztak halálra a keleti fronton. Hazánk német megszállása után a Honvédelmi Minisztérium, minden bizonnyal nem hirtelen támadt filoszemita érzelmektől hajtva, hanem a valóságos magyar hadiipar munkaerő-szükségletből kiindulva, zsidók százait - egyes becslések szerint ezreit - mentette meg a deportálástól. Pusztán azzal, hogy a zsidó munkászolgálatosokat nem engedte deportálni, valamint azzal, hogy még a gettókból és a gyujtőtáborokból is bevonultatták munkaszolgálatra a zsidó férfiakat. Hogy pontosan hány embert mentettek így meg, nem tudjuk, ezért is fontos, hogy minden ezzel kapcsolatos rész-adatot Mayer Lászlóhoz hasonlóan összegyújtsünk. Csak aki maga is próbálta már, az tudja értékelni igazán, micsoda munka egyetlen rövid lábjegyzet megírása. Mayer László például a 83. p. 2. sz. jegyzetében nem csak a szombathelyi rendőrkapitány 1945 utáni sorsát közli velünk, de elődjéről, a magyar Holocaust történetében olyan kevéssé ismert Petrányi Györgyről is minden fontosat elmond. E dokumentum -kötetből is kiderül: az antiszemitizmus, bármilyen szép szavakkal is próbálják meg ezt egyesek leplezni, mindenkor érdekvezérelt ideológia. Lakásokról és bundákról, pénzről és ékszerekről is szó van akkor, amikor a pi-opagandisták a nemzetet belülről bomlasztó, kozmopolita-bolsevik zsidók gettóba zárását ünneplik. Egyéni sorsokon, tragédiákon keresztül talán emberközelbe lehet hozni a Vészkorszak mindennapi borzalmait is. Az emberséges tisztviselő május 24-én engedélyezi, hogy a 15 éves fiú visszakapja túlbuzgó 90