Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: „... A honismereti kutatók sikere, öröme mindennél jobban kárpótolt" - Bemutatjuk Vizi Lászlót -

- szélesebb körben - hozzáférhetővé váljanak. Szintén fontosnak tartottam a falvak történetét, életét feldolgozó írások megjelentetésének támogatását. Bíró László: Egyházasrádóc krónikája és Pataky László: Az Őrség múltja a Kercaszomori Református Egyházközség történetének tükrében c. munkáinak gondozását igen nagy örömmel végeztem. Mikor kapcsolódtál be a honismereti kör munkáiba? Aligha lehet pontos dátumhoz kötni. Szinte a kör kezdetétől fogva! Annak külön örültem, hogy a kör a könyvtárban is tartotta összejöveteleit, s később jelentős mértékben a könyvtár gyűjteményére - és persze a múzeumra - támaszkodva dolgozott. A Népfront megszűnése után az volt a fő feladatunk, hogy a kör tagjait együtt tartsuk. Megalaltítottuk a Csaba József Honismereti Egyesületet. Tagsága nemcsak körmendiekből áll, hanem a város vonzáskörzetéhez tartozó települések honismereti munkatársaiból is. Az Egyesület „Műhely" címmel honismereti fiizetsorozatot indított. - Ismét megjelent a város régi-új lapja, Űj Rábavidék címmel, amely először a múlt század 80-as éveiben Rábavidék néven látott napvilágot, s 1944-ben szűnt meg. Ennek is Te voltál a „szellemi atyja"? Hát - ilyen megfogalmazásban kissé furcsán hangzik - de a lényeg benne van. Itt említhetjük meg a várossá válás 750. évfordulójával kapcsolatos felkészülést, s benne a Te szerepedet. Tényleg részese voltam e munkának: ötletekkel, javaslatokkal. Jubileumi bizottságot hoztunk létre, az akkori városi vezetők, társadalmi szervezetek, egyházak, s persze a honismereti kör tagjaival együtt. Az ünnepség mellett javasoltam - másokkal közösen - egy körmendi monográfia megírását, IV. Béla király szobrának felállítását, emlékplakettek odaítélését, stb. Lezajlottak az ünnepek, a monográfia - megjelent, továbbá az Egyesület új utcanév-táblákat javasolt eUtészíttetni. Felkutattuk Körmend régi utcanevei változásainak történeti sorrendjét, s az adatokat, neveket időtálló zománctáblákon megörökítettük és a mai megnevezések mellé helyeztük. Ilyen a megyében másutt még nem készült. Hogyan látod az Egyesület jövőjét, saját honismereti lehetőségeidet? Amíg ember marad az ember, saját és közössége múltjának történetét, megismertetését élete részének fogja tekinteni. így a honismeret - és az Egyesület - mindig élő, s tevékeny maradhat. Ha gyengül az érdeklődés, akkor azért van jövője, mert még többet kell tennie a haza, a szülőföld £5