Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Várostörténet képeslapokon

gettóban történő elhelyezését, majd a haláltáborokban való elhurcolásukat. Valójában a holocausttal lezárult a körmendi zsidó hitközség története. A szerző a rendelkezésére álló írott és publikált források felhaszná­lásával arra törekedett, hogy minél teljesebb képet adjon az egykor vi­rágzó közösség életéről. Statisztikai táblázat, a háborúban, haláltáborakban elpusztultak név­sora, fényképek egészítik ki és teszik élőbbé a szövegben leírtakat. A kötet tanulmányozása sok új ismerettel gyarapítja a Körmend tör­ténete iránt érdeklődő olvasót. (A körmendi egyházközségek és hitközség története. Bundics Antal Miklós et cd. Körmend, 1993. 581 p. (Körmendifiizetek)) KISS MÁRIA VÁROSTÖETENET KÉPESLAPOKON KÖnyvldadásunkban az 1980-as évek végétől korábban nem tapasztalt mértékben megnőtt a különböző tematikájú - pl. az ünnepkörökhöz kap­csolódó, településeket bemutató - régi képeslapokat újraközlő könyvek száma. E tendencia mögött egyaránt kereshetünk egy letűnt, i dilli , vagy inkább annak vélt és ábrázolt korszak iránti szimpátiát, a képeslapok ál­tal nyújtott ismeretek szakszerű közlését, s nem utolsó sorban esztétikai értékek bemutatását. A köteteket az erősen eltérő technikai kivitelezés jellemzi. A régi képeslapokat közzéadó kiadványok méltán legnépsze­rűbb típusa az egy-egy várost bemutató gyűjtemény. Az elmúlt év végén ezek sora - több éves gondos előkészítés nyomán - egy újabb, szép kö­tettel gyarapodott. Ifi. Giczy József szerkesztésében, Bariska István szákszerű, tömör szöveges kalauzolásával a Kőszeget bemutató képes­lap album jelent meg. E gyönyörködve lapozható könyvvel ismerkedjünk meg részletesebben. Básthy Tamás polgármester szívélyes beköszöntője utáni bevezetés minden bizonnyal a város történetének kiváló kutatójától, Bariska Ist­vántól származik. E sorok egy továbbgondolásra serkentő izgalmas gon­dolat köré épülnek; minek köszönhető az, hogy a 16-17. század híres erődített városa, az egykor fontos kereskedelmi központ, az ország reor­ganizációjának idején jogszolgáltatási, oktatási centrumként ismert sza­bad királyi város szerves történeti fejlődéssel létrejött emberi léptékű kisvárosi arányait, településszerkezetének alapstruktúráját máig meg­őrizte. A válasz a következő három tényezőre megy vissza. A belvárosi 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom