Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Gábor: A baltavári őslénytani kutatások története

Ivével. Kancsal Sándor azonban meszesgödörből 7 emlős és 3 puhatestű 7Q maradványait tudta begyűjteni. 1934. Kiadásra került az 1926-27-es ásatás helyszínrajza, a „baltavá­ri pontuskori tömegsír". Ugyanitt Bendefy még megemlíti a Mikosd­puszta hatarában megtalált Unió Wetzleri-s rétegeket, ahonnét csontok nem kerültek elő. 1934 után mintha Baltavárt elfelejtették volna. Bendefy után a Sava­ria Múzeum (Szombathely) nem végzett ásatásokat. 1970-&& években Kretzoi Miklós, Kormos László, Krolopp Endre és Horváth Ernő többször végzett terepbejárást a helyszínen. Kisebb feltá­rást is végeztek, de csak moíluszkákat találtak. A látogatások alkalmá­val Kretzoi revidlonálta a múzeum gyűjteményét, nem egy esetben mó­dosítva a Bendefy-féle meghatározásokat. 19 71 február: Mihály Sándor geológus a Polgárdi-Ipartelepek nagy kőfejtőjében a felső-karbon kristályok mészkő üregeit kitöltő vörösagya­gos, átkalcitosodott csontbreccsára bukkant, ami a baltavárihoz hasonla­tos pikeimii-jellegű maradványoknak bizonyult. Kormos szerint a csont­anyag felhalmozódása még a pliocénben befejeződött. 1974 nyarán nemzetközi szimpóziumot tartottak 53 országból négy­ezer résztvevővel a francia és spanyol pikermii-jellegű alsó-pliocén állat­világra vonatkozó jelentős eredmények kapcsán. Ennek során tisztázták az elterjedés és a fajok kipusztulásának okait, de szóba került a baltavá­ri lelőhely is, mint az egyik leggazdagabb, de fajokban majdnem legsze­gényebb lelőhely. 1977. A plébánia melléképületeinek építésekor csontmaradványok kerültek elő, amelyek azonban emberi maradványoknak bizonyultak. Pa­leontológiái anyag nem került elő. J 984-ben Kordos László, a Földtani Intézet munkatársa ellátogatott Londonba, tanulmányozta az ott megtalálható baltavári anyagot. 1990. A megyei irodalomban már csak a napilapok érdekességeként bukkan fel a baltavári lelőhely neve... ZÁRSZÓ „Az intézet" (Magyar Állami Földtani Intézet) „különböző érdeklődésű kutatói időről-időre felkeresik a helyszínt, de az eltemetett csontos réte­geket nem tárták fel. A baltavári leletek hazai és nemzetközi újravizsgá­lata, nemzetközi értékelése természetesen folyamatos, hiszen nagyjelen­Oft tőségű, külföldön is nyilvántartott lelőhelyről van szó." 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom