Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - MŰHELY - Tilcsikné Pásztor Ágnes: Egy kisvárosi szellemi műhely - Beszélgetés Molnár Zoltánnal, a Sárvári Sylvester János Könyvtár igazgatójával -

TttCSMOTÉ PÁSZTOR ÁGMES EGY KISVÁROSI SZELLEMI MŰHELY... - BESZÉLGETÉS MOLNÁR ZOLTÁNNAL, A SÁRVÁRI SYLVESTER JÁNOS KÖNYVTÁR IGAZGATÓJÁVAL Sárvár könyvtára a városi könyvtárak sorában szinte egyedülálló aktivitással, már közel tíz éve jelentet meg Sárvár történetéhez, jelenéhez és neves személyiségeihez kapcsolódó kiadványokat. Hogyan kezdődött? „Az én képem" címmel a poetina halálának 150. évfordulóján 1986-ban Sárvár Város Tanácsával közösen jelentettük meg Dukai Tákách Judit válogatott verseit. Az összeállítás közzétételét azért is fontosnak tartottuk, mert az első magyar költőnő versei közel 100 év óta nem kerültek kiadásra. A kétezer példányban készült, számozott, bibliofil kiadás a Kner nyomda terméke volt. A kötetek nagyon hamar, három hónap alatt elfogytak. A második kiadás változatlan utánnyomása két évvel később, 1988-ban, Sárvár várossá avatásánalt 20. évében látott napvilágot. Az elsőtol azonban annyiban különbözik, hogy a könyv borítóján Dukai Tákách Judit életútja olvasható, amelynek érdekessége, hogy új, eddig még nem publikált életrajzi mozzanatokkal egészült ki. Sikerült megtalálnom a költőnő ravatalánál elhangzott lelkészi beszéd szövegét. Korábbi életrajzírói a másodilc házasságáról, amelyet 1832-ben Agfalván apja tiltakozása miatt titokban kötött Patthy István ügyvéddel, alig tesznek említést. így az sem volt közismert eddig, hogy ebből a boldogabb együttélésből két gyermeke is született, Sándor és Ida. A kislány nagyon korán, csecsemőkorban elhunyt, tizenegy nappal élte túl édesanyját. Dukai Takách Juditról ma legalább annyira időszerű, beszélni, mint 1986ban, hisz kétszáz éve született... A Dukai-kötet országosan is nagy elismerést váltott ki. Ezt követően, 1987-ben jelent meg könyvtárosok és nyomdászok példás összefogásának eredményeként a Sylvester János bibliográfia. A neves bibliafordító, a magyar nyelv első tudományos rendszerezője, hazai földön a nyomdászat egyik elterjesztője mindössze hét évig, 1534 és 1541 között tevékenykedett Sárváron, de elsősorban ebben az időszakban írta be nevét a magyar művelődéstörténetbe. Ügy gondoltuk, hogy szellemének és munkálkodásának megörökítése az ő nevét viselő 38