Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - Hopp Lajos: Mikes levelesköiryvének első kiadása

Ami a Groff P. ... E irot leveli M... K siglát, vagyis a névtelen­ség, álnév, félrevezető vagy azonos kezdőbetű, használatát illeti, divatos­nak mondható a korabeli francia levélirodalomban. Araikor Mikes az át­menetinek hitt törökországi tartózkodás megörökítésére „levélírásba" kezdett, az írói ötlet megvalósításához fiktív levelezőtársat keresett. Mi­vel saját hazájából száműzve tilos volt az otthoni erdélyiekkel levelez­nie, a „levélváltáshoz", a képzelt válaszkapáshoz egy közelebbi levelező­re volt szüksége. Konstantinápoly, amelynek neve egzotiltumszámba ment a Párizsból érkező udvari kamarásnak, kapóra jött; az író szándé­kosan homályban hagyott rokoni viszony mögé rejtette egy oda képzelt fiatal szeretett nőrokon, az „édes néne" személyét. Ezzel megteremtette a családias levelezés atmoszféráját fölidéző irodalmi kifejezés meghitt személyes kereteit. Később már az sem meglepő, hogy levélgyűjteménye kiadásán töri a fejét: „én leginkább azon búsulok itt, hogy hol nyomtas­sam ki a kéd leveleit. Ha olyan könnyen meglehetne, amint aztot megér­demlenék, nem kellene törődnöm, mert azt tudom, hogy mások is gyö­nyörűséggel olvasnák..." (59. lev. Rodostó 16. jan. 1725.) Ez is levelei­nek év elejei rendezgetésekor jutott eszébe. A „nénékém" által „Őrzött" saját leveleivel szigorúbb: „az enyimeket pedig, ha a tanácsomot beve­szik, meg kell égetni, vagy akármely szükségre fordítsa kéd, nem bá­nom." (78. lev. 1727.) A régi magyar irodalom legnagyobb szépírójának eszmélkedése ez, az írói öntudat fellobbanásának hasban megörökített pillanata, a bujdosás napjainak éltető reménysége, az olvasó igénylése. Mikes írói reményeit Kultsár István váltotta valóra. £ $ * A Leveleskönyv kézirata írásmód (helyesírás, központozás, ékezés) szem­pontjából nem egységes. Mikes helyesírása ingadozó, keverék helyes­írás; ez érthető, hiszen a 18. század utolsó harmadáig nem alakult ki egységes magyar helyesírás. Kultsárnak is sok baja volt vele. „A kézírás­ban nagy különbözést találván" a „maga módján" adta ld. A kézirat írásmódjának és olvasásának problémái különösen három területen: központozás, Ids és nagy kezdőbetűje, egybeírás és különírás terén jelentkeznek. A központozásra vonatkozólag a Leveleskönyv kézira­tában a legváltozatosabb képet találjuk. A levélíró gyakran ír kisbetűt nagybetű helyett, de az is előfordul, hogy váltakozva használja őket tulajdonnevek, helynevek írásában. A kezdőbetűket Mikes részint fogalmi kiemelésre (köznévben, tulajdon­névben, akár egyéb jellegű szóban) használja, részint más - ma még tisz­tázatlan - szempontok alapján. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom