Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
1. szám - Hopp Lajos: Mikes levelesköiryvének első kiadása
Ami a Groff P. ... E irot leveli M... K siglát, vagyis a névtelenség, álnév, félrevezető vagy azonos kezdőbetű, használatát illeti, divatosnak mondható a korabeli francia levélirodalomban. Araikor Mikes az átmenetinek hitt törökországi tartózkodás megörökítésére „levélírásba" kezdett, az írói ötlet megvalósításához fiktív levelezőtársat keresett. Mivel saját hazájából száműzve tilos volt az otthoni erdélyiekkel leveleznie, a „levélváltáshoz", a képzelt válaszkapáshoz egy közelebbi levelezőre volt szüksége. Konstantinápoly, amelynek neve egzotiltumszámba ment a Párizsból érkező udvari kamarásnak, kapóra jött; az író szándékosan homályban hagyott rokoni viszony mögé rejtette egy oda képzelt fiatal szeretett nőrokon, az „édes néne" személyét. Ezzel megteremtette a családias levelezés atmoszféráját fölidéző irodalmi kifejezés meghitt személyes kereteit. Később már az sem meglepő, hogy levélgyűjteménye kiadásán töri a fejét: „én leginkább azon búsulok itt, hogy hol nyomtassam ki a kéd leveleit. Ha olyan könnyen meglehetne, amint aztot megérdemlenék, nem kellene törődnöm, mert azt tudom, hogy mások is gyönyörűséggel olvasnák..." (59. lev. Rodostó 16. jan. 1725.) Ez is leveleinek év elejei rendezgetésekor jutott eszébe. A „nénékém" által „Őrzött" saját leveleivel szigorúbb: „az enyimeket pedig, ha a tanácsomot beveszik, meg kell égetni, vagy akármely szükségre fordítsa kéd, nem bánom." (78. lev. 1727.) A régi magyar irodalom legnagyobb szépírójának eszmélkedése ez, az írói öntudat fellobbanásának hasban megörökített pillanata, a bujdosás napjainak éltető reménysége, az olvasó igénylése. Mikes írói reményeit Kultsár István váltotta valóra. £ $ * A Leveleskönyv kézirata írásmód (helyesírás, központozás, ékezés) szempontjából nem egységes. Mikes helyesírása ingadozó, keverék helyesírás; ez érthető, hiszen a 18. század utolsó harmadáig nem alakult ki egységes magyar helyesírás. Kultsárnak is sok baja volt vele. „A kézírásban nagy különbözést találván" a „maga módján" adta ld. A kézirat írásmódjának és olvasásának problémái különösen három területen: központozás, Ids és nagy kezdőbetűje, egybeírás és különírás terén jelentkeznek. A központozásra vonatkozólag a Leveleskönyv kéziratában a legváltozatosabb képet találjuk. A levélíró gyakran ír kisbetűt nagybetű helyett, de az is előfordul, hogy váltakozva használja őket tulajdonnevek, helynevek írásában. A kezdőbetűket Mikes részint fogalmi kiemelésre (köznévben, tulajdonnévben, akár egyéb jellegű szóban) használja, részint más - ma még tisztázatlan - szempontok alapján. 13