Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Nagy Éva: Két sárvári könyv
Alapos kutatómunka, történelmi ismeretek és a szükséges szigorú mérlegelés hármasa hozhat létre igényes válogatást. Az utóbbi különösen fontos, hiszen minden kutatónak van kedves korszaka, személyisége, vagy csak egyszerűen enged a bőséges források vonzásának. Így viszont torzított kép alakulhat ki a kötetek használóiban. A helytörténeti olvasókönyv műfajában a Sárvárral foglalkozót szerkesztő Naszádos Istvánnak is van szívéhez közel álló korszaka. Sok ismerettel rendelkezik a 15-17. századi várról —a téma irodalma is igen bőséges— ezért lehet, hogy összeállításában ezen időszak reprezentációja kissé túlzott. Keveset tudhatunk meg viszont a középkorról — forrásként csupán a Sárvár monográfia szerepel (Szombathely, 1978. 787.p.) szélesebb és érdekesebb a 18-19. századi település életének bemutatását szolgáló válogatás. A szabadságharc helyi vonatkozásain túl megismertet az akkori emberek mindennapi életével is. A két világháború közötti időszakról és az 1945 utáni Sárvárról azonban aligha alkothatunk képet az olvasókönyv lapjait forgatva. Bizonyára a település életében voltak fontosabb dolgok, mint Hegedűs Csaba olimpiai aranyérme. Jó lett volna olvasni például az 56-os eseményekről, a várossá nyilvánítástól a várossá válásig vezető időszak irodalmából, a vár felújításáról, a jelentős intézmények működéséről. A kötetnek lehetett volna talán szerencsésebb indítása is, mint az 1939es Pesti Hírlapot idéző, trianoni veszteségeket soroló írás, annál is inkább, mert Sárvárt nem érintette az elcsatolás. Es még egy apróság. Nem szerencsés, ha a tanulók kezébe is szánt kötet térképén felcserélődik a Gyöngyös és a Rába folyó jelzése (12.p.) A fenti hiányosságok ellenére forgatásra ajánlom a kötetet, kutatást, elmélyülést megelőző érdeklődést válthat ki. Külső megjelenésében pedig igazán szép, ízléses borítójú (Kondor János munkája) kötetet sikerült ismét kiadni a Sylvester János Könyvtárnak. (Sárvári helytörténeti olvasókönyv. Összeáll. Naszádos István. Sárvár, 1993. 84 p. ül.) 1993-ban, Sárvár várossá nyilvánításának 25. évfordulóján jelent meg a Sylvester János Könyvtár kiadványaként az Életutak című kötet. Sulyokné Matócza Eleonóra szerkesztő bevezetője szerint évek óta dédelgetett ötlet az összeállítás elkészítése. 1988-ban kezdődött el az anyaggyűjtés és 1992-ben zárult le. A kötet a történelmi életrajzi lexikon és a kortársi adattár jellemzőit ötvözi, s a 16. századtól napjainkig terjedő időszakot öleli fel. Célja, hogy megörökítse a társadalomtudományok, a művészetek, a műszaki és természettudományok azon személyiségeinek életrajzi adtait, akik jelentős 90