Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: A Faludi-életmű kiadásairól

Szeretve tisztelt barátom! ... Harmincz példány Faludi érkezett hozzám: ebből 10 példányt a* kegyeslelkű püspök vett meg és általam osztatott ki; hat példányt mások fizettek ki; 14 példány végre még eladandó. A bejött 64 pforintot ez úttal küldöm fel. Már jelentem: mennyire idegenek itt minden nemétől az előfizetésnek. Ide irom: hogy az ívenként érkező Faludíból már 34 ív, vagyis 592 columna van kezemen. Egy mívelt és jámbor premontrei a „Szent embert" kérve kérte tőlem, hogy minél előbb használhassa; oda adtam, pedig magam is örömest olvastam volna. Még különösebb: eredetileg a 35-dik ív már megvolt, ugyanez még egyszer megküldetett; nem akartam visszaküldeni, hanem egy apáczának adtam: ez nagy lelki épüléssel olvasgatja azt. Szíves volt, barátom! őexcnak szinte mint nekem csomóban Faludi munkáinak elsőfeléből egy egy példányt küldeni. Ezt azért írom, hogy második feléből 32 példányt méltóztassék összesen küldeni. Azt különben is bizalommal reménylem és kérem, hogy az előbb említettem példány kereszt-kötés alatt fog folytattatni és folytattassék. (...) Isten velük! Nagyvárad, nov. 1. 1853. tisztelő barátja s.k. Levélírás közben a 17-dik Faludi kelt el, tehát = 68 pfor. JEGYZETEK Köbölkuti Katalin: Újra hat Faludi Ferenc költészete. = Vasi Honismereti Közlemények, 1993. 1. sz. 44-45. p. Batsányi Jánosi A Magyar Tudósokhoz. Pest, 1821. Batsányi köszönőlevele: Lint/, Mart. 19dik napj. 1824. Közli: Géfin Gyula: Batsányi János és Bitnitz Lajos levelezése. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 1. füz. 75. p. Batsányi nyilvános köszönete: Faludi Ferentz Versei. Pestenn, 1824. (Toldalék, 154-5. p.) 4 Géfin: i.m. 67-83. p. Faludi Ferenc minden munkái — eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával kiadta Toldy Ferenc. Pest, 1853. XVIII. p. Szaniszló Ferenc 1792. augusztus 2-án született Szombathelyen. Iskoláit szülővárosában, majd Pesten végezte. Ezt követően Bécsben a felsőbb papképzőben tanul egyházjogot és történelmet. Szombathelyen tanárként és tanulmányi felügyelőként tevékenykedett. 1828-ban zsinati vizsgálóvá választják. 1830-tól a pesti egyetem tanára lesz. Az egyházi ranglétrán gyorsan emelkedik: előbb szombathelyi tb. kanonokká (1834.), majd váradi kanonokká nevezik ki. 1851 májusában Nagyvárad püspökévé szentelik. Kortársai a kultúrapártoló főpapot tisztelték benne; Nagyvárad Pázmány Pétereként 76