Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
1. szám - ADATTÁR - Komjáthy Kálmán: A kisipari falfestő munkák története 1900-1986 —A füstös konyhától a tapétáig—
KOMJÁTHY KÁLMÁN A KISIPARI FALFESTŐ MUNKÁK TÖRTÉNETE 1900-1986 -A FÜSTÖS KONYHÁTÓL A TAPÉTÁIGA falfestés felületdíszítés az emberiség ősi igénye, esztétikai és higiéniai szempontból egyaránt. Régebbi korokban csak a tehetősebb nagyobb urak, egyházi személyek festették lakásaikat, kastélyaikat, illetve a templomokat. Itt a munkákat festőművészek végezték, tanítványok által előkészített falfelületre, s művészi alkotásokat hoztak létre. A lakáskultúrához tartozó iparszerű festési munkák a századforduló után kezdtek Közép-Európában elterjedni. Hazánkban még a századforduló után is a falvak népe inkább csak meszelte, meszeitette lakását. Festett lakása csak az értelmiségieknek és egy-két jobb módú gazdának volt, ezenkívül is többnyire csak a „tiszta szoba" volt festve. A lakás hangulatosabbá tétele céljából, különböző vidékeken más és más díszítési eljárást alkalmaztak. A falfestő munkákról, azok történetéről, szakmai tudásom és tapasztalataim alapján próbálok leírást adni. Meszelés, festés, kultikus alapon: A hiedelem szerint, ha valaki elhunyt a családból, át kellett rendezni a lakást és ki kellett meszelni, vagy festeni a falakat. Ezek a munkálatok az épület külső és belső fal területeire egyaránt vonatkoztak és azzal magyarázták szükségességét, „nehogy a halott lelke hazataláljon és kísértetként az élők nyugalmát zavarja." Szükséges volt (még fertőtlenítés céljából is) a hosszabban tartó betegség után, vagy fertőző betegségben elhunyt szobáját mésszel, klórmésszel fertőtleníteni. A festés elterjedtévei előmeszeléssel fertőtlenítették, tették higiénikussá a lakást. Az elsődleges cél a lakás tisztasága, gondozottsága volt és ezt az igényt a szép meszelés is kielégítette. A konyhákat egyébként ősszel, tavasszal meszelték. A tavaszi célja, a télen befüstölődött lakás, jószága mésszel történő felfrissítése volt. Az őszié pedig a legyek és lekvárfőzések nyomait volt hivatott eltüntetni. Afiistöskonyha: Nyitott tűzhelyen, lábas edényekben, vagy nyelesfazékban főztek, a füst és gőz a kétrészes ajtó felső részén áramlott ki és ez a kiáramlás a fal meszelésén is követhető volt. Az egész évi használat szükségessé tette az igényesebb házaknál az évenkénti kétszeri meszelést és ezzel egyidőben az aljzat agyagborításának felsikálását. Az agyagpadlót —földesszo48