Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - MŰHELY - Szabó László: „A külső divatok sohasem befolyásoltak" —Bemutatjuk Ács Lászlót-

Fintáét. Ezek a könyvek gyermekkorom élményei voltak. Az emberrel nem egyszer megtörténik, hogy emlékszik valamire gyermekkorából, és amikor ugyanazt felnőttként elolvassa, azt mondja, hogy na hát ebben a marhaságban mi tetszhetett. Valahogy ez a dolog nem jött elő itt szinte egyiknél sem. Nem mondom, hogy annyira szenzációs hatást tett rám most is mind alkotás, de úgy éreztem, hogy valamennyi valóban elviselhető színvonalú, nem kell azokat megtagadnom, sőt érdemesek a mélyebb elemzésre. 1992-ben ez a falu méltóan és méltósággal emlékezett meg Kocsis László papköltő születésének centenáriumáról, fölelevenítve és hangsúlyt adva gyarmati éveinek. A konkrét események, programok megszervezésében, megvalósításában is mozgósító szereped volt. Emellett monográfiát írtál a költőről. Közel a hatvanhoz, milyen tervek foglalkoztatnak? Tulajdonképpen két vagy három tervem van a következő 10 évre. Az egyik: szeretnék egy olyan falusi antológiát csinálni Gyarmatról, aminek ez lenne a címe: „Falum képeskönyve". Belekerülnének a faluval kapcsolatos érdekesebb újságcikkek, események, esetleg a megjelent versek, olyanok, amelyek közvetlen a faluval foglalkoznak. Körülbelül 30 éve gyűjtöm a Gyarmattal kapcsolatos újságcikkeket. Magam is megdöbbenek, hogy mennyit írtak róla, főként a Vas Népében, de országos lapokban is. Ez lenne az egyik elképzelésem, a másik: szeretném megírni a „Vasi irodalom 20. század első felében" azokat, akikkel foglalkoztam: egységbe foglalva, Kocsistól Pável Ágostonig vagy Bárdosi Németh Jánosig — körülbelül a '40-es évekig, mert az ez a korszak, amelyikkel a közelmúlt igen mostohán bánt. A harmadik tulajdonképpen személyes jellegű: szeretném megírni ezt a 40 évemet, vagy talán egy kicsit többet is egy ember esetlen történeténél, mert az ember elég sok mindent tapasztalhatott, egy világ változását ide-oda-amoda, meg vissza, meg előre és ezen keresztül az embereknek a változását is. Bár meg kell mondanom, hogy itt a faluban ez sok szempontból kevésbé érzékelhető és tapasztalható. Érdekes dolog, hogy az elmúlt 30-40 évben a tsz átalakuláson kívül a falu sokkal kevésbé tapasztalta -most ez fura dolog, hogy így mondom- azt, hogy körülötte mi történik a világban. Tudniillik itt az emberek éltek úgy továbbra is, mint addig. Itt az embereket nem befolyásolta a világnézet, mert továbbra is az egész falu templomba járt, és nem lehetett, nem volt min keresztül ettől őket eltéríteni. Itt az emberek a régi szokásaikat vitték tovább. Egy bizonyos létbiztonságuk azért megvolt, ha nem is magas színvonalon. Azon túl, hogy azért a mindennapi létbiztonság megvolt, amellett még itthon a maguk kis körükben megteremtették azokat a körülményeket, amikkel az életük vitele egy viszonylag szolid, megfelelő életvitel lett. Most 30