Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Krajczárné Cierna Lubica: Előadások Vas megye történetéről II

KÖNYVESPOLC ELŐADÁSOK VAS MEGYE TÖRTÉNETÉRŐL II. A levéltári nap egy évtizedes létezés után már nemcsak rendszeres eseménnyé, hanem fogalommá is vált a Vas Megyei Levéltár történetében. A levéltári napok és az ott elhangzott előadások szövegét alkalmanként közreadó levéltári füzetek közlésformát jelentenek azok számára, akik írásos források közelében töltik mindennapjaikat. Az 1989 és 1994 közötti levéltári napok előadásait tartalmazó tanulmánykötethez már a bevezetőben oda kívánkozik a jelző: nélkülözhetetlen. A hiányok mellett a hangsúly inkább azon van, amit az érdeklődő megtalál. Nem vázol általános fejlődési tendenciákat, de így is ott a helye a hely- és országos történeti irodalomban. A kötetben található 5 év 5 témakörének 32 tanulmánya, 18 szerzőtől. A levéltár dolgozói mellett a kutató pedagógusok, muzeológusok, hazai és külföldi társintézmények dolgozói, munkatársai szerepelnek. Jele ez annak is, hogy az intézmény nyitottsága kívánatossá, sőt szükségessé teszi ezen szakemberek részvételét, és előadásaik publikáltatását. A missiliseknél igazabb, szebb forrást aligha találhatunk életünk megismeréséhez. Vallomásszerű kinyilatkoztatás ez az egyik szerzőtől, aki arra kereste a választ, mi az ami személyiségünkhöz tartozik, formálja egyéniségünket. Egy-egy tevékeny élet bemutatása némi lírával feloldva, szinte megigézi az olvasót, s megidézi a bemutatott életet, mert amióta egyáltalán emberi jelenség van, a személyiség nem iktatható ki a történések sorából — vélekedik egy másik szerző. A harmadik azon a véleményen van, hogy nincs szebb, de egyben nehezebb, bizonytalanabb sikert ígérő feladat, mint egy személyiség pályafutásának megrajzolása. S ezen megállapítás egyaránt igaz a történelmi emlékezetből száműzött Kanizsai Orsolyára, vagy a Szombathely arculatát máig meghatározó, a szeminárium és a püspöki palota építését elindító Szily püspökre, a reformországgyűlések vármegyei követére, Vidos Józsefre csakúgy, mint az elemi népoktatás ügyét szolgáló Péterfy Sándorra, továbbá a városban utcát sem kapott építészre, Wälder Alajosra, vagy az utcanév revízió következtében a tábláról lekerült Safrankó Emánuelre, a vármegye első kommunista főispánjára. A biográfia-készítés igazi szépsége elsősorban abból fakad, hogy rendkívül izgalmas, nagy empátiakészséget és fantáziát igénylő, valódi szakmai kihívást jelentő, egyszersmind nem kevés tanulsággal szolgáló vállalkozás egy általunk sohasem látott, személyesen nem ismert ember egyéniségének foko83