Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: A Chernél család tömördi birtokszerzése

DOMINKOVITS PÉTER A CHERNÉL CSALÁD TÖMÖRDI BIRTOKSZERZÉSE A 18. század utolsó harmadától a Vas megye peremén, a történeti Sopron megyéhez közel eső Tömörd község és a Chernél család, helyesebben annak egy, e településről elnevezett ágának története hosszan és szorosan összefo­nódott. E kapcsolat sok legújabb kori részlete máig is elevenen él a helybéli idősek emlékezetében, de ugyanakkor ennek eredetéről, a Chernelek tömör­di birtokszerzésének időpontjáról, körülményeiről a helytörténeti és a gene­alógiai irodalom egyaránt hallgat. 1 Az alábbi kis adatközlésben e kérdés megismeréséhez szeretnék hozzájárulni, jelezve; hogy ez csak egy szerény mozaikszem a település birtoklástörténetéhez, 2 a több megyében is birtokos nemesi család históriájához. A 18. század második harmadában Tömörd földesura a Sopron megyei büki ősi jószágok mellett a Vas megyei Meszlenben szőlőbirtokkal rendelke­ző Felsőbüki Nagy Lajos, Vas és Sopron megyék táblabírája volt. Az 1750­es évekre eladósodott birtokos nemes 1763. november 22-én 100-100 hol­land arany ellenében Tömördöt Lajos és Dávid fiainak átengedte. 3 Közvet­lenül a birtokbavétel után a két fivér megkeresésére Kemény András főszol­gabíró és Barcza György esküdt összeírta e javakat. Az 1764. március 2l-re dátumozott conscriptio alapján az alábbi képet kapjuk a községről, s magá­ról a tömördi birtokról. 4 A faluban a földesúrnak „három tractusra" épített „residentionalis kas­télya" állt. Részletes leírása után 5 az összeírok sorra vették az udvaron álló kőből épült cselédházat, gazdasági épületeket —granariumot, kocsiszínt—, majd a majorság egyéb épületeit. A kőből épült, két szoba konyhás, alápin­cézett majorházhoz szekér szín és két kis istálló tartozott, mellette egy talpra épített, kőkéményes szoba-konyhás birkásház állt. Ehhez egy nagyobb és egy kisebb kamra csatlakozott, mely alatt „egy baronábul való" kis pincét találtak. Az épületcsoport felső végén egy boronafal as 400 juh befogadására alkalmas akol állott. Az udvaron még egy ötös tagolású (öt derékból álló) összesen 42 lóra vagy marhaállásra épített boronafal as istálló volt. Ezen épületek fölött kb. 8 cséplőnek helyet adó, téglából épült, deszkázott pajta állt, mindkét felől pajtafiával, melyből a nagyobb kb. 100 szekér szénára alkalmas szénapajta volt, míg a kisebb granariumként funkcionált. A kastélyudvar foly­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom