Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp László: Nevek a sárvári hegyközség 17. századi protokollumából

nem lokalizálta a Közép-, a Szentkút-, és a Világoshegyet, a régi, valószínűleg Főhegyet pedig a későbbi nevén, Urhegyként említi.

4 Sok embernek lehetett a hegyeken kisebb-nagyobb szőleje, Búza János 122 szőlőbirtokot említ az 1631-es összeírás alapján.

5 A tulajdonosok legtöbbje, a protokollum szerint úgy tűnik, sárvári és péntekfalui volt, hisz mindig közülük kerültek ki a hegymesterek és az esküdtek. Kisebb hányadban voltak Sáriban és Búzamajorban élő tulajdonosok is, azonban sem tizenháromvárosi, sem sömjéni lakos neve nem szerepel a jegyzőkönyvekben. A szerződések szövege a hegymester és az esküdtek nevén kívül a továbbiakban még legalább 5-8 tulajdonnevet rögzített. Először is az eladó(k)ét és yevő(k)ét, majd megnevezték a hegyet, ahol a szőlő telek található volt, s helyrajzi számok hiányában mindig pontosan megadták az alszélről és felszélről lévő szomszédok nevét is. Ezért a mindössze 20 lapból álló töredék körülbelül 150 tulajdonnevet (személy és földrajzi nevet) tartalmaz. Bár a hegyközség választott elöljáróinak neve a tulajdonosoké között is szerepel, mégis érdemes kiemelni az akkori hegymesterekét. Mai helyesírással a következők: 1647: Bíró Szűcs Mátyás, 1649: Egerszegi Szabó Mihály, 1654: Nagy Szabó Mihály, 1659-60: Szíjártó István, 1661: Üj Szabó János, 1667: Körmendi Csizmazia Mátyás, 1669: Keresztúri Varga Mihály, 1670: Szabó István és 1671-72: Benők Szabó István. Bár a jegyzők nem minden esetben írták alá a nevüket, vagy a szerződés utolsó része éppen hiányzik, mégis megtudjuk ötnek a személynevét: Endrédi Benedek, Lampert Imre, Vasaljai Szabó György, Rofaics (?Rafaics) István és Rumi György. Az utóbbiról az egyházi matrikula bejegyzései közt olvashatjuk: Lud imagister és városi nótárius, azaz ő volt az 1670-es években a város tanítómestere is. A nótáriusok nagyon eltérő írásgyakorlatát és a rossz állapotban levő protokollum neveinek olvasását, valamint azonosítását megkönnyítette számomra az, hogy e korból megvan a város első egyházi anyakönyve, amely bizonytalanságok esetén egyértelműbbé tette az olvasatot.

6 A. FÖLDRAJZI NEVEK (11 ) 1. Megyenév: Vasvár megye (vasvar megie). 2. Településnév: Sárvár (Saáruár), Sári (Sarj), Péntekfalu (Pintik falu, péntek falu), Búzamajor (Buzamaior). 3. Hegynév: Farkashegy (Farkas hegj, Farkas hegi, Farkas hegy), Középhegy (Kózep hegj), Péntekhegy (Pintek Hegj, Péntek Hegy, Péntek Hegy), Szentkúthegy (Szent Kűtt hegy, Szent kutty hegy, Sz: kútt Hegy), Újhegy (uj hegy, Uy heg, Uy hegj, Uj Hegy, Uy hegi, üy Hegi, Uy Heg), Világoshegy (Világos Hegi, Világos Hegj, világos hegi, Világos hegy). 66