Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A vasvári Nagyboldogasszony-templom építéstörténetéhez

gár jelentősebb ingatlant hagyott a templom renoválására. Arra, hogy a vég­rendelkezés nem közvetlenül az 1362 előtti években történhetett; az olim — hajdan, egykor szó utal az oklevelekben. Az azonban, hogy Chende halála és a malom eladása között mennyi idő telt el, és hogy a végrendelkezés egy­általán az 1362-ben tervezett építkezések javára, vagy esetleg már egy ko­rábbi alkalomra történt, csak a személynév pontos azonosításával dönthető el. A Festetics család gazdag levéltárának köszönhetően a királyi Vasvár története a 13. század utolsó negyedétől kezdve —az átlagos adottságokhoz képest— bővelkedik forrásokban, melyekben számos vasvári személy neve is fennmaradt. Az 1362 előtti időszakban a Chende név ill. annak alakválto­zata két alkalommal is feltűnik. Először egy 1277-79 között kelt oklevélben találkozunk Chenda vasvári polgárral (Chenda civis de Wosuar), aki a vas­váriakat képviselte Ugrin tárnokmester előtt egy perben, 4 majd egy 1281-re vagy 1287-88-ra datálható oklevélben tűnik fel a Chonde név a vasvári bí­róval együtt esküt tevő tíz vasvári polgár (cives de Castroferreo) között. 5 Nyilvánvaló, hogy a két említés egyazon személyre, mégpedig egy tekintélyes polgárra vonatkozik, aki egy alkalommal egymaga, másszor a bíróval és tár­saival -esküdtekkel?- együtt képviselte a város érdekeit. Egy ilyen személy valóban rendelkezhetett olyan vagyonnal, melyhez malom is tartozott. Mivel a név ritkának mondható, valószínű, hogy az 1362-63. évi okleve­lekben említett végrendelkező azonos az előbbiekben bemutatott személlyel. Chende a század 70-80-as éveiben tevékenykedett, s valószínűleg valamikor a 90-es évek során halhatott meg. A végrendelkezés tehát egy 13. század végi építkezés javára történt. A két oklevél adataiból a következőket állapíthatjuk meg: a vasváriak plébániatemploma a 13. század végén már biztosan állott, és —az előbbi idő­határokban gondolkodva— feltehetőleg 1289-1291 között az Albert osztrák herceg és a Kőszegiek ill. később III. András király közötti háborúskodások során sérülhetett meg (okleveles adatból tudjuk például, hogy ebben az idő­ben gyújtatta fel Kőszegi Miklós és János a káptalan monostorát). 6 A temp­lom helyreállítását hamarosan elkezdhették, ehhez járult hozzá Chende végrendeletével. Ekkor még minden bizonnyal csak a malom jövedelmét fordították az építkezésekre. 1362-ben ismeretlen okokból ismét romos a templom, de ekkor nagyobb léptékű munkába kezdett a város, új templo­mot készülnek építeni a régi helyén, az építkezések költségeinek fedezésére azonban már örök áron el kellett adni a malmot. A helyreállítások és építkezések eredményét sajnos nem ismerjük, de ré­gészeti kutatásokkal minden bizonnyal tovább bővíthetnénk ismereteinket Vasvár ősi plébániatemplomáról. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom