Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Húszéves a celldömölki honismereti-helytörténeti közösség

után, amikor a művelődési központban az értelmiségi klub megszűnt, többen átjöttek hozzánk, a munka elindult. Részletes elemző írásra ezúttal nincs mód, ezért a közösség életéből két területet említek. Az egyik a feldolgozó, tanulmánykészítő munka. Egyébként innen az elnevezésünk is honismereti, helytörténeti munkaközösség. A közösség ilyenirányú készségét pályázati kiírásokkal igyekeztünk támogatni. Eredményeként sikerült felszínre hozni meglévő törekvéseket, néhányan korábban is kutattak, számukra további lendületet adott a munkához, másokat elindított ezen az úton. A tanulmányok olyan területeket dolgoztak fel, amelyekről kevés, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre irodalom. A szerzők —mint régen az önképzőkörben— itt ismertették kész munkáikat. A dolgozatok többezer oldalon a könyvtárban hozzáférhetők, forrás értékük van és további feldolgozás alapjául szolgálhatnak. A tanulmányokban Kemenesalja nagy része érintve van család, néprajz, község, üzemtörténetek stb. formájában, tehát igen változatos témákat ölelnek fel. 1994 májusában kiadott felhívásban —néhány év szünet után— az önkormányzat támogatásával ismét ösztönözni kívánjuk az újabb feldolgozásokat. Hadd tudjunk meg minél többet elődeink nemes törekvéseiről, mindennapi életéről, hagyományaiból, közösségi eszmék értékeiből. Régi igazság, aki nem ismeri, nem is becsülheti saját szülőföldjét. Mindig az értékítélet az elismerés alapja s a lappangó, rejtett értékek előkerülése nélkül ez nehezen történik meg, mert nincs mire támaszkodni, mihez igazodni, mihez viszonyítani, mire mi miatt büszke lenni. Legfeljebb a tőle idegen példaképekre, ami azonban nem mindig ad biztos alapot és gyakran félrevezethet. Ebben az ügyben az egyik legfőbb segítségünk a honismeret. A tanulmányok készítése a körben folyó munka egy része, ugyanilyen fontosnak, meghatározónak tartom a gazdag tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkező önzetlen tagjaink, meghívottak előadásait, a sok tanulsággal szolgáló beszélgetéseket. Mi mindenről volt szó —a nyári hónapokat leszámítva— kéthetenkénti foglalkozásainkon, felsorolni sem lehet. Bizonyára nincs az életünknek olyan területe, amit ne érintettünk volna valamilyen formában. Tudjuk a szülőföld és annak környéke mindenki számára gazdag él* ményanyagot ad, itt éltek a közvetlen elődök, kezük nyomán formálódott a község vagy a város. Gazdag a múlt, évszázadok harcai, római, honfoglaláskori, török, kuruc, francia csatározások, a reformkor, a mezővárosi fejlődés, egyesületi élet, az egyházak, a MÁV, régészeti emlékek, a népélet és azok változásai, természeti környezetünk, neves személyiségeink mind, mind nyomát hagyta az akkori időknek. Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel foglalkozásainkon, és persze sokszor kapcsolódunk a napi élet által felvetett kérdésekhez is. 48