Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
1. szám - Kuntár Lajos: „... európai értékű és hírű nagy művész ..." -100 éve született Derkovits Gyula—
műveivel. A mártírok önfeláldozásával élt a művészetének, mindig a magyar kifejezési formát keresve vetette vászonra csodálatos vízióit. Es az a művészet, amelynek ő egy kiváltságos, gazdag életet áldozott föl, annyit sem tudott adni neki, hogy a munkához kenyérrel befüthesse a testét, ha dolgozni akart és orvossággal csillapíthassa lázát, ha beteg volt." Az „írott Kő" második száma foglalkozott a kiállítással, értékelte a kiállítást és Derkovits műveit: „A kiállításon elsőnek mindjárt Derkovits Gyula tragikus levegőjű terme döbbentett meg. Ha nem is ismernők a művész kínnal és vívódással tele életét — képei, festményei, rajzai, metszetei maguk tudtunkra adnák ezt. Mind elesettségről beszél. Képeinek dinamikája, a kompozíció egysége, a színek harmóniája feledtetni akarja ugyan a témában rejlő tragikumot, de ez mégis átborong minden vonásán. Ezek a képek pikturává vált modern balladák." Tóth János a „Magyar Művészet" 1936.4. számában adott átfogó képet a kiállításról: „Derkovits Gyulának, a nemrég elhunyt nagy magyar festőművésznek 25 festménye, rajza és 19 rézkarca, Pécs 17 művészének 40 festménye, építészeti terve, Sopron 7 művészének 11 festménye szerepelt a kiállításon. De felvonultak a szombathelyiek is teljes számban, továbbá a Vas megyei, a vasi földön született s a fővárosba elszármazott művészek, végül Kaposvár és több dunántúli város művészei is." Az alispán hivatalos beszámolót kért a rendezőktől, akik a megyétől kapott 60 pengőnyi támogatást köszönték meg elsőként, majd ezt írták: „A kiállítás iránt a szokottnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Erkölcsi sikere kielégítőnek mondható... de nem volt kísérője anyagi eredményesség. A kiállított műtárgyak közül keveset vásároltak, s a bevételek nem fedezték a rendezés kiadásait, amennyiben 385.70 P-t kitevő, különböző címeken (belépődíj, katalógus, kifüggesztési járulék, segélyek) befolyt bevétel mellett a kiadások 465.20 P-re rúgtak. E kiadási többlet főképp a Derkovits hagyaték lehozatalából származott, amelynek minden költségét (kb. 100 P.) a kegyeletes megbecsülés címén a Szakosztály vállalta." A kiállítás anyagát a vasiak vándoroltatni akarták, de Dunántúl egyetlen városa sem vállalta az újabb helyszínt: a folytatás elmaradt. E tények nem csökkentik a kiállítás jelentőségét, ugyanakkor növelik a vasiak vállalkozásának nagyságát, értékét. Szombathely szellemi életének harmincas évekbeli pezsgése, az alkotók többségének a haladás vonalába tartozása, a művészetek részére olyan talajt teremtett, melyből az elvetett mag olyan gyökereket eresztett, melyek minden művészeti ágban az országosnál magasabb színvonal elérését, ezáltal Szombathelynek újra vezető szerep biztosítását eredményezte. 11