Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - Horváth Sándor: Korunk gyermeke —Születésnapi beszélgetés Kuntár Lajossal—

HORVÁTH SÁNDOR KORUNK GYERMEKE -SZÜLETÉSNAPI BESZÉLGETÉS KUNTÁR LAJOSSALSzázadunkat a változások, a háborúk jellemzik. Mondhatni így indult maga az évszázad. S ha ez igaz, akkor századunkkal egyidős Kuntár Lajos. Hiszen 80 éves, szinte azon a napon született, amelyen a háború -^közvetve— kirobbant. Hiszen 1914. június 28-án volt a szarajevói merénylet. Kuntár Lajos pedig e tájban született. Előtte. Vagy utána. De erről szóljon már ő maga. Egy fordulatoktól sem mentes —ha úgy tetszik: azokban bővelkedő- rögös életútja volt, ahogy maga is jellemzi önéletírásában pályafutását egyik legutóbbi munkájában, a „Hármaskönyv Csorotnekrol^-ben. Az önéletírás alfejezetei lennének támpontjai e beszélgetésnek. „Érkezésem és indíttatásom" — így az első fejezet. Nyolcadik avagy kilencedik gyerekként született egy csörötneki családba. Egy csonkacsaládba, mert édesapa nélkül nevelkedett Nyolcat tartunk számon, mert egyik testvérem két hetes korában meghalt. Mikor megszülettem, édesapám már egy hónapja meghalt a grazi kórházban. Legkisebb gyerekként én voltam édesanyám bátorítója, támasza. Sot, nyolc éves koromig egy ágyban is aludtam vele, mert sokan voltunk. A nőies nok iránti vonzalom egész életemen át elkísért, és őszintén megmondom, mindig a nők között éreztem magamat a legjobban. Azok istápoltak, és istápolnak még most is. Nem táltosnak született, mégis más érdekessége is van a születésének! Édesanyám többször is említette, hogy én Péter és Pál napján, június 29-én születtem. Ünnep falun, és általában akkor szokták az aratást megkezdeni. De amikor első alkalommal —a gimnáziumi beíratáshoz— anyakönyvet kellett váltani, nagy csodálkozva láttuk, hogy június 27-e szerepel születésem nap7