Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
1. szám - Kuntár Lajos: „... európai értékű és hírű nagy művész ..." -100 éve született Derkovits Gyula—
J. TEREM (Felülvilágított) DERKOVITS GYULA POSTHVMUS-KIÁLLÍTÁS 1. Sanyi öcsém (1921) 50 P KÍ71 2. Húscsarnokban (1930) o lajf. 400 P 26. Menekülés 20 P 3. Festő és modellje (1921) 100 P 27. Halottsiratás 20 P 4. Feleségem (1931) 100 P 28. Kártyázók 10 P 5. Sashegy (1923) 150 P 29. Kábelrakó munkások 15 P 6. Paradicsom (1933) 80 P 30. Menekülő asszonyok 15 P 7. Táj (1921) 100 P 31. Halott öcsém ravatalon 10 P 8. Éhesek télen (1930) tollrajz 600 P 32. Nyár I. 8P 9. Boglya (1933) 80 P 33. Nyár II. 8P 10. Táj (1923) 60 P 34. Kalapos önarckép 10 P 11. Anya (1933) tollrajz 100 P 35. Szakállas önarckép 10 P 12. Hazafelé (1921) 60 P 36. Evezősök 8P 13. Újpesti kikötő (1927) olajf. 400 P 37. Csók 8P 14. Önarckép (1932) olajf. 800 P 38. Temetés 10 P 15. Erdő (1929) olajf. 300 P 39. Hazafelé 15 P 16. Nyár (1919) 50 P 40. Asztalos 10 P 17. Szőlőmérés (1932) 80 P 41. Kaszafenő paraszt 10 P 18. Kikötőmunkások 100 P 42. Taposó malom 10 P 19. Dorongvivők (1926) tus 80 P 43. Mi ketten 20 P 20. Körmenet (1932) 80 P 44. Önarckép 10P 21. Dunai halászok (1929) a lajf. 500 P 45. Utca 20 P 22. Jazzband (1930) 100 P 23. Mészoltó (1929) olajf. 400 P 24. Sintér (1931) tollrajz 100 P 25. Külvárosi részlet (1929) olajf. 500 P A kiállítás katalógusa 4-5. oldaláról rántsam magam." December 20-án két ládában 45 kép feladásáról küldött értesítést, 30-án pedig a Szombathelyre érkezéséről. „Azért jövök egy-két nappal előbb, hogy a képeket lássam milyen állapotban vannak. Egypár képet ott szeretnék üvegeztetni a nagyok közül... Kérem küldjenek nekem egy írott Kő folyóirat példányt." A vasi írók Faludi Ferenc Irodalmi Társasága kiadásában 1936. január 1. dátummal napvilágot látott „írott Kő" két írást is közölt Derkovitsról. Artinger Derkovits művészetéről értekezett, Tóth János pedig a főváros és a vidék ellentétét boncolgatva, domborította ki a kiállítás jelentőségét. Elmarasztalta a fővárost, amely felszívta és megölte Derkovitsot". A 40 művészt felvonultató kiállítást természetesen nem egyedül Tóth János szervezte. A „Vasvármegyében"-ben Radnai Rezső írt róla előzetest: „Az értékes művészi anyagban hagyatéki képeivel nem kisebb név szerepel, mint az európai hírű, tragikus sorsú szombathelyi születésű Derkovits Gyula, progresszív irányú nagymesterünk." 9