Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Feiszt György: Elenyészett várak Vas megyében —Kigyókő vára—

FEISZT GYÖRGY ELENYÉSZETT VARAK VAS MEGYEBEN KÍGYÓKŐ VÁRA A középkori Vas megye erősségeiből, udvarházaiból, erődítménnyé átalakított „váraiból" napjainkra csak Körmend, Sárvár, Kőszeg és Jánosháza várkastélyai maradtak meg. A történelem viharaiban elpusztult és újjá soha nem épített várak nyomaira többnyire már csak a krónikákban bukkanhatunk. Egyik ilyen elpusztult vár a mai Ostffyasszonyfa területén található Kígyókő. Bár dűlőnév, vagy más topográfiailag ellenőrizhető adat a fennmaradt térképeken nem rögzíti a vár helyét, a község lakosai a látogatónak megmutatják azt a kutat amely a szájhagyomány szerint hajdan Kígyókő lakóinak szolgáltatta a vizet. A régészek ugyanakkor a falun kívül, a községtől ENy-i irányban elhelyezkedő domb tetején vélik megtalálni a várat. Miután régészeti feltárás eddig nem volt, a vár történetét levéltári források, oklevelek, krónikák, periratok adatai alapján próbáljuk meg összefoglalni. Kígyókő várát az Osl nemzetség építtette a 14. sz. elején. A vár a fej és jószágvesztésre ítélt Lökös fia János elkobzott birtokaként jutott az Asszonyfalvi Ostffy család kezére. 1403-ban Zsigmond hívei ostrommal foglalták el az ellene fellázadt Ostffyaktól, de a király 1412-ben megkegyelmezett Ostffy Ferencnek és birtokait visszaadta. A várat csak fiai szerezték vissza 1431ben. Az Ostffyak 1399-es birtokmegosztásról szóló oklevele szerint a várban egy nagy és egy kis torony, egy alápincézett épület, és egy palota állt. Kígyókőt 1430-ban nevezték először oklevélben „Asszonyfalva castellum"-nak. Ezt követően a 17. századig hol Kígyókőről, hol Asszonyfalváról szólnak a források. Meggyőződésünk, hogy a két elnevezés egy és ugyanazon várra vonatkozik. 1440-ben Ciliéi szövetségesei elfoglalták politikai ellenfeleik több Nyugat-dunántúli várát. Amikor azután Ciliéi I. Ulászló fogságába esett, kiszabadulása feltételeként többek között Kígyókő visszaadását is megígérte. Mivel ígéretét nem teljesítette I. Ulászlónak ostrommal kellett a várat visszafoglalnia. Thuróczy János így ír erről krónikájában: „...Ulászló király... bevett két erődítményt, amelyet a németek szemtelen csapata tartott birtokában. Az egyiknek Páka a másiknak Kígyós volt a neve..." A hadjárat56