Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész

veket is. (A szóvégi ,,'í" hang lekopott!) Ezen a furcsa múltidejű-alakú személynéven persze nem lepődünk meg, ha tudjuk, hogy a török nyelvben a legkülönbözőbb igészármazékok (Kalmak = maradni, Kalmis = maradt, Qalma = maradék stb.) személynévvé válhat. Fentiek alapján tehát egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a Kai és Káld nevek török eredetűek. Elsősorban kabar nevek, de számolni kell besenyő eredetűekkel is. KAM A Vas megyei Kom neve előbb Kaan (1292, 1313, 1368, 1476) majd Kan (1466), végül 1504-től Kham, Kam formában fordul elő.

14 Volt Kány helynév Biharban is (1214 > 1234: Kaan, 1279: Kany). De az abaujvarmegyei Kány (1319 > 1494: Kaan, 1332-5: Kan) és a Baranya megyei Kan (1226 > 1365: Kean, 1542: Kan) is megegyezik e névvel.

15 Kiss L. szerint az e helynevek alapját képező Kejan (1323) személynév és Kean (1240) nemzetségnév „feltehető" forrása az ótörök qayan 'fejedelem, kagan' szó.

16 Azt gondoljuk, hogy a bizonytalanságot kifejező ,,/éíte/ieto" megfogalmazás indokolatlan. A Kánt és Kán helynevek Kaan, Kean első írott alakjai arra mutatnak, hogy az Árpád korban még a Kaján, Kejan nevek „j" nélküli kétszótagos alakjai is használatban voltak. De felbukkannak Magyarországon a török qayan = kaján

11 Qajan

18 (= kagán) személynévnek a törökkel teljesen azonos formái is (1202: Kajany, 1281: Kayan

19

, 1323: Key an személynevek). A Kagan név egyébként a török nyelvekben szintén Kanná rövidült és magyar köznévként is elsősorban ez az egyszótagos forma terjedt el, ráadásul többszörös átvétellel, ,,... valószínűleg a krimi tatárból, az angolból és a németből".

20 A kán szó első kőzné vi alakja 1405 körül bukkan fel. Érdekes, hogy a szónak éppen az a kam változata fordul elő később a tatároknál is (1757: Tatar Cham)

21

, amelyik végül a Kám településnevünk végső alakja is lett. A Kagan > Kaján > Kaan > Kan > Kam fejlődést tehát nemcsak a magyar nyelv hatásának lehet tartani, de számos török nyelvben végbemenő fejlődés eredményének is. Krónikáink már a honfoglalás és István király korában szerepeltetik a nevet. Anonymusnál Xeem(us) magnus (a „Nagy Kán") Salán vezér preavusa és „dux Bulgarie". Kézai és a Képes Krónika pedig, mint a bolgárok és szlávok vezérét említi és I. István király ellenfeleként ábrázolja. A Képes Krónika Keánt —az ugyancsak török eredetű— Kulan testvérének mondja.

22 Pais D. pedig az Anonymus Gesta-jához fűzött megjegyzésében annyira töröknek tartja a Kean nevet, hogy még Salán török voltára is ebből követ48