Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - Timár István: 150 éve született Széll Kálmán

nincs meghosszabbítva, ezért „a magyar korona országaira nézve az önálló vámterület jogállapota lépett elő"

4

, ezen az alapon kell 1904-ig meghosszabbítani a kiegyezés hatályát. (Széli formula.) Ez a megoldás egyelőre mindenkit kielégített. A kvóta kérdésében is sikerült a megegyezés, Széli hozzájárult ennek 31,2 %-ról 34,2 %-ra történő felemelésére. 1902 végére kedvező gazdasági kiegyezést sikerült Ausztriával kötni, (Széli - Koerber paktum) de ennek részletes parlamenti tárgyalása előtt elővette a katonai körök által régóta sürgetett hadsereg-fejlesztési javaslatot. A vita végeláthatatlan obstrukcióba torkollott, a nagy taktikus Széli ezúttal tehát csődöt mondott, kénytelen volt benyújtani lemondását. A belpolitikai zűrzavar tovább folytatódott, és amikor Tisza István miniszterelnök 1904-ben erőszakkal törte le a parlamenti ellenzék ellenállását, kilépett a kormánypártból, képviselői mandátumáról lemondott. 1905-ben kerülete újból megválasztotta, ezután az újonnan alakult Alkotmánypárt elnöke lett. Az új párt másik vezetője, Andrássy Gyula azonban rövidesen a párt feloszlatása mellett döntött. Széli ezt ellenezte, de mivel Andrássy felfogása győzött, Széli pártonkívüli képviselő lett. Az országos politikai gondoktól gyötrődő államférfi szinte egy pillanatra sem feledkezett meg megyéjéről, illetve szűkebb pátriájáról, a szentgotthárdi választókerületről. Az 1890-es évek elején a határszéli kisváros lelkes lokálpatriótái algimnázium létesítését tűzték ki célul. A nemes kezdeményezést Széli Kálmán minden befolyását latba vetve őszinte örömmel karolta fel, sőt a létrehozott „Gimnáziumi Bizottság" elnöki tisztét is elvállalta. Szentgotthárd kérésére a művelődési kormányzat igent mondott ugyan, de csak olyan feltételekkel, hogy a megfelelő telket, épületet, felszerelést a község biztosítja. A minisztérium a személyi és dologi szükségletek anyagi fedezetét, az intézmény teljes fenntartását vállalta. A gimnázium épülete csak két év múlva 1895-ben készült el, ezért a tanítás éppen száz esztendeje, 1893. szeptember 14-én a helybeli óvoda két termében indult meg. A megye első állami gimnáziumának tanévnyitója 1893. szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes külsőségek között zajlott le. A megyei sajtó -elsősorban az akkor még hetilap Vasvármegye— rendkívül bő terjedelemben foglalkozott az eseménnyel. A lap kiemelte, hogy Szentgotthárd intelligenciája eddig is kitartóan küzdött itt a határszélen a magyarság érdekében, „de hiányzott eddig kezéből a leghatásosabb fegyver, az iskola."

5 Ennek létrehozása pedig annak a Széli Kálmánnak a nevéhez fűződik, „akinek hatalmas egyénisége döntő súllyal nehezedett a szt.-gotthárdi állami gymnasium mérlegébe".

6 Az ünnepi szónok, dr. Vargha Gábor a következőképpen méltatta Szélinek az iskola sikeres létrehozásában szerzett érdemeit: „Csakis az ő kiváló egyénisége és önfeláldozó fáradozásai tették lehetővé, hogy Szent8