Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - IN MEMORIAM - Nádasdy Lajos: A közösség javát munkáló szeretet embere Mesterházy Sándor (1907-1992)

ahol lelkipásztorként dolgozott. Itt és ekkor kezdődik Mesterházy Sándor gyülekezetet, falut és népet építő szolgálata: közel fél évszázadon át, pontosan 48 esztendőn keresztül fogyasztotta a számára itt letett kenyeret és soha többé el nem kívánkozott innen, bár, nagyszerű lehetőségek csábították is és többször kínálkozott alkalom rá. A falu evangélikus népe és lelkésze mindenkor nagy egyetértésben élve munkálkodtak a közösen vállalt sors jobbra fordítása érdekében és közösen szorgoskodtak a szebb és jobb jövő építésében. A lelkipásztor magátólértetődő természetességgel kapcsolódott be, talentumainak megfelelően a falufejlesztés mindenfajta munkájába gazdasági és szellemi téren egyaránt, s minden téren személyes jó példájával járt elől. A belső egyházi élet munkálásán kívül az iskolán kívüli népművelés területén, telente különböző tanfolyamok szervezésével, ezüstkalászos gazdatanfolyam és gazdakör alakításával szolgálhatta falujának javát és népének gazdasági és szellemi előrehaladása ügyét. A Lélek és a szellem építésének elhívott munkása, a tiszteletes és tudós lelkipásztorok 20. századi méltó utóda azonban nem csupán ezen a munkamezőn dolgozott, hanem ha az szükséges volt, a fizikai munkában is megfogta a dolog végét. Mindenfajta társadalmi munkában, annak szervezésében csákánnyal, lapáttal és más szerszámokkal szaporán dolgozva személyesen is ott volt a munkálkodók között, jól alkalmazva a megtanult bölcsességet: hivatásunk az értékes cselekvés! Kant szerint ugyanis a bölcsesség inkább a cselekvésben, mint a tudásban áll. Mesterházy Sándor helytörténeti munkássága tulajdonképpen nyugdíjazása után teljesedett ki. E téren előzetes gyakorlóterület volt számára családja történetének, szerteágazó családfájának összeállítása, az erre vonatkozó széleskörű kutatómunka.Ennek következménye lehetett a felkérés, amelyről ő maga így ír: „...az ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet irodájában szó esett a falu históriai múltjáról és mai életéről. Szóba került a falu helytörténetének megírása, munkaközösség alakítása. Ez utóbbi nem járt sikerrel. ... Az a kívánság is elhangzott, hogy Csönge társközség története se maradjon el, hisz a két falu élete kezdettől fogva egybekapcsolódott. A feudális és a kapitalista viszonyok között is közös volt a sorsuk. ... Arra kértek, hogy vállaljam el a nem könnyű feladatot." A felkérés eredményeképpen nyomtatott formában napvilágot láthatott, az elkészített munka 800 példányban: „Két Vas megyei falu — Ostffyasszonyfa és Csönge múltjából" címmel. Benne a két község történetét külön-külön dolgozza föl, lényegében azonos módszer szerint tárgyalva, a két település múltjára és jelenére vonatkozó adatokat. A feltárt helytörténeti adatok mellett, az egyházi életnek is kiváló ismerője lévén, egyúttal bemu77