Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Róka Gyula: Ispánk község 1929. évi állapotrajza

RÓKA GYULA ISPÁNK KÖZSÉG 1929. ÉVI ÁLLAPOTRAJZA Az első világháborút követő évtizedekben a református elemi iskolák tanterve tanítóik részére úgynevezett nevelésügyi állapotrajz készítését írta elő. Kovács Lajos nagyrákosi református lelkész szerint ez csak ajánlásjellegű volt, s nem kötelező. Többek között ebből ered, hogy az elkészült munkák igen különbözőek, írójuk, összeállítójuk lelkiismeretessége szerint eltérő minőségűek voltak. Akadt közöttük színvonalas munka is, mint Császár Edéé, amit a következőkben az eredetivel teljesen egyezően közlünk. Ispánk község —mint ma is— Nagyrákos református anyaegyház társegyháza volt 1929-ben. Iskoláját 1914-ben szervezték. Első tanítója, Vince Mária után a következő Császár Ede volt 1923-1929-ig, aki innen Pápára ment tanítani. Az ispánkiak emlékezetében Császár Ede igazi néptanító, a Gárdonyi Géza megírta „lámpás" volt, amint ezt közreadott kis munkája is tükrözi. Császár Ede írását, az azóta elhunyt Kanics Andrásné Császár Ilonától kaptam kéziratban még 1949-ben. Az azt követő években közzétételére nem kerülhetett sor. Most -eredeti szövegével— két okból is célszerű megjelentetni. Az egyik, hogy a helytörténeti kutatók figyelmét felhívjuk arra, hogy a református egyházak iratanyagában hasonló munkák, „állapotrajzok", máshol is fellelhetők. A másik: főhajtás a szerző, és a hasonló néptanítók, a falu lámpásai előtt. Ispánk község lakossága az 1929. évi 258 lakossal szemben 1991-ben 96 fő. A falunak iskolája nincs. Egyetlen „kulturális" központ a Centrumcsárda! E két adat is szolgáljon az elmúlt negyven év „területfejlesztésének" kétes dicsőségére! Általánosan elismert dolog, hogy a magyar jövendő kialakulása nagy részben a pedagógusság munkájától függ. Éppen ezért mind nemzeti, mind egyházi szempontból óriási felelősség hárul reájuk. Ezt a felelősségteljes munkát csak akkor tudják tudatosan és eredményesen elvégezni, ha tisztában vannak munkájuknak az iskolán kívül eső körülményeivel, a környezeti hatásokkal és minden olyan dologgal, amely oktatói és nevelői munkájukra befolyással van. Ezért írja elő a református tanterv a nevelésügyi állapotrajz készítését. 58