Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész

ként át nem vett szláv közszó (kozar = kecske) ilyen sűrű helynévi lecsapódása. Kozar ~ Kazár alakú szláv személynév magyarországi elterjedésére pedig nem utalnak a szerzők. A Kazár névnek az olyan török nevű helyeken való előfordulása pedig mint lik, vagy Tömörd, egyenesen sugallják a név török eredetét. A nagyszámú Árpád kori Kazár helynevünk tehát vagy a kabar etnikumhoz kötődött, vagy személynévvé válva (1221: magyar Cazar személyne más török, illetve magyar etnikumú személyhez is kapcsolódhatott és mint ilyenek csapódtak le helyneveinkben. Elég itt a 11. századi besenyő Kazár hadvezérre gondolni, akinek csapatát —a Budai Krónika szerint— Nándorfehérvár mellett Salamon Király és Géza herceg 1071-ben megverte.

42 Egy 10. századi zavaros perzsa kompiláció pedig egyenesen „Kazár besenyő" népcsoportot említ.

43 Nagyon valószínű tehát az is, hogy a kazár népnevet Magyarországon —elsősorban személynévi használat révén— a besenyők is terjesztették. Népnév személynévi és helynévi használata a török fajú népek és a magyar nép névadási szokásainak ismert sajátossága. A kazár népelem igen korai Kárpát-medencei megjelenésére utal Anonymus egyik adata is, mely szerint a honfoglaláskor Bihar környékén talált bolgár Ménmarót népe Kozar (Cozar) volt.

44 Györffy Gy. szerint ez annak emléke, hogy a honfoglalás után itt lakott a magyar törzsszövetségbe tartozó kazár kabarok egyik törzse.

45 NYŐGÉR (1390: Newger) A Sárvártól délre fekvő helység annak emlékét őrzi, hogy a falut egykor nyögér-éknek hívott kun katonai kísérők lakták. Ilyenekkel vette magát körül IV. vagy Kun László király (1270-90). A név forrása a mongolból származó kun nöger szó, melynek jelentése 'társ, bajtárs', a nemzetségfő katonai kíséretének tagja.

46 A nevet a híres turkológus, Németh Gyula fejtette meg.

47 Györffy Gy. arra is választ ad, miért bukkannak fel kun nevek a jellegzetesen kun területeken (Kis- és Nagykunság) kívül is: „A ránk maradt adatok mind azt mutatják, hogy a megjutalmazott kunok nem a kun települési területen kaptak birtokot, hanem szerte az ország különböző vidékein. Ennek oka kétségtelenül az volt, hogy a királyaink meg akarták akadályozni a kun nemzetségek feudalizálódásának folyamatát, nehogy a kunok földesúri függésbe kényszerítése révén elvesszen számukra a kun haderő. Hogy a birtokadományban részesülők nem csupán a nemzetségfők közül kerültek ki, hanem a király kíséretét alkotó nyögérek soraiból is, azt ékesen tanúsítja a 52