Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész
Niger de Kwch. A niger (fekete) jelző egyértelműen tőrök v. mohamedán vallású személyre enged következtetni. De erre mutat Kocsi Fekete Pálnak a besenyő nevű Halápi Olivérnével való rokonsági kapcsolata vagy Berencse, Galla, CsutfÖlde, Vajntólde birtokainak a török neve is, illetve az, hogy ez a Kocs 1237-40 között az ugyancsak török nevű Tomörddel határos. 30 Pusztakócs pedig a „kun" kabar nevű Ohat-nak. volt szomszédja. Egy Heves megyei adat is elsősorban besenyő eredetre utal. A Szalók nembeliek 1262-ben a Becsenektől és fiától, Velprettől vett kocsi részbirtokukat eladják rokonaiknak. Ez a Kocs ma puszta Heves megyében, Egerszalók határában, ahol a Becsenek földet 1337-ben említik. Ettől nem messze található Besenyőbérc helynév Nógrád megyében, a Kócs-völgy felett, Mátranovák határában. Meglehet, hogy neve összefügg a Kocson birtokos Becsenekével. 31 Nemeskocsot a középkorban a demelki (dömölki) apátság nemes jobbágyai lakták. A 15. században azonban a kocsiak a nemes dömölkiekhez hasonlóan kivonták magukat az apátság hatósága alól és köznemesekké váltak. 32 Bizonyára törökfajú —besenyő, majd kun— elemek végeztek itt —részben katonai— szolgálatot és ennek fejében kaphatta meg Dömölk, Kocs és Kolta lakossága a köznemesek jogait. Kocs nevünk esetében tehát kettős átvételről van szó. A honfoglalás előtt köznévként kocs > kos alakban, a honfoglalás után —bizonyára a besenyő— Kocs személynévként. Török hatásnak kell tekinteni a párhuzamos magyar kos köznév gyakori személy névi és hely né vi használatát is. KODÓ (1857: Kodó patak) Bal felől a Marcalba ömlő patak a Kemenesalján. Kiss L. szerint „talán** a magyar népi kódorog 'tévelyeg, kószál', kódog 'tévelyeg' családjába tartozik, s tkp. jelentése 'kanyargós vízfolyás'. 33 Ez a magyarázat bevallottan bizonytalan. Mivel pedig ismeretes Qudo török személynév 34 , melyből —a 14. századi u>o magyar magánhangzóváltozás segítségével— a Kodó alak egyértelműen levezethető, a víznevet török eredetűnek, tekinthetjük. A víznevet ugyanis —viszonylag késői írott előfordulása ellenére— réginek lehet tekinteni, mivel a több településen áthaladó folyók nevei meglehetősen stabilak, igen nehezen változnak. Minden bizonnyal még az Árpád korban ide kerülő egyik kun nemzetségtöredék valamely tagjának a neve csapódott itt le. Török eredetre utal a folyó mentén található török helynevek láncolata is (Kisgecseny, Bögöte, Tacskánd, Káld, Borgáta, Bekénypuszta, Köcsk, Bokod-puszta, Nemesfcocs). 50
