Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész

SAJTOSKÁL. KÁLD Sajtosfcá' (1651: Sajtosfcaí, 1234: Col) és Káld (1255: Cold) A Kál ép Káld Vas megyei neveket Kiss L. is a török nyelvből magyarázza. A Kál-t az ótörök qal- '(meg)marad', qal 'öregember' szavakból keletkezett személynévből, a Káld-ot pedig vagy a Kai vagy az ugyancsak török Qaldi (tkp. 'megmaradt') személynévből. Azonban éppen Sajtoskál esetében Kiss L. zavart keltő megjegyzést tesz: „E magyarázatot némileg bizonytalanná teszi az, hogy egy kétes hitelű 1212. évi oklevél szerint e tájon egy Kaal (?<lat. Callus) nevű német hospes kapott földet".

11 Ezt a magyarázatot azonban már Pais D. elutasítja Kál és társai c. cikkében. Véleményét részletesen idézzük: „Egy 1212-iki oklevél szerint, amely egy 1372-iki és egy 1373-iki oklevélben van tartalmilag átírva, egy Kaal nevű ember Gizella királynéval Németországból jött és Cald-on a soproni vár megyéjében szabadon letelepedett. E Kaal utódát II. Endre visszahelyezi Kyal (Kai vagy Kaal a csatlakozó XIV. századi oklevélrészekben) nevű földje birtokába (Cod. Dipl. IX/7, 270; vö. Szentpétery, Krit. Jegyz. 89). A Szent István korában bevándorolt német Kál-ra vonatkozó adatot tanácsos némi óvatossággal fogadnunk, mivel nagyon lehet, hogy csupán a Kál helynév és a német kahl 'kopasz' szó etimológiai összekapcsolására alapított származás-, illetőleg birtokjog-igazolással állunk szemben."

12 Fontosabb azonban számunkra Paisnak az az elemzése,

13 mellyel a Kál és Káld nevek török eredetét bizonyítja: Kál Konstantin görög császár szerint a 10. század közepén élt —ugyancsak török nevű— Bulcsú apja. Kál horka —a sok helynévi előfordulás tanúsága szerint is— éppen a Nyugat-Dunántúlon telepedett meg a honfoglaláskor. Részletezi a Kál helynév más török —köztük besenyő— névvel való kapcsolatát (Töttös-Kkl, Kai al. nom. Bégen, Ors-Kál). A Fejér megyei Káld helynév besenyő környezetben fordul elő 1383-ban („Kaald inter bissenos"). Idézi Pais a Kál név számos keleti és török személynévi előfordulását is (Qal-Khan, KaZmurza, KaZbekej, Kalaxmei). Végül is, nagy részben elfogadja Nagy G. megállapítását, mely szerint „a Kai, Kali név a török kai- 'marad' igéből képzett igenév, s megfelel a magyar Maradék személynévnek." Pais szerint —pontosabban— a magyar „Kál személy és helynevek török egyes 2. személyű felszólítóból erednek." Vagyis jelentésük: Maradj (meg!). A Káld nevet pedig a fentiek alapján így magyarázza: „Ez a név nézetem szerint nem a Kál személynévnek magyar -d kicsinyítőképzős származéka, hanem a török kai- igének jelentő mód múlt idejű egyes 3. személyű kaldy alakja. Ennek az igealaknak személynévi szerepére rámutat Németh Gyula, mikor a Turdy 'megállt, megmaradt' nevet idézi." Ebbe a török személynév-típusba tartozónak tekinti Pais a Kajd (<Kajdy) és a Told (<Toldy) ne47