Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
1. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsrol I. rész
Házosság, károsság, párosság, nyájosság jobb-e ez, mind a szép magányosság? Jobb bizony, mert mast harmadnapig tart a dinom-dánom, de utóbb lesz a sok szánom-bánom. Ez a házosságnak igaz leírása, aki ehhez fog kezdeni, meglásso, hogy előbb vagy utóbb megbánnyo dolgát, magábul ne tegyen arbitére szolgát. Feleséget venni igaz, hogy lehetne. De ezer akadály találkozik benne, melbe mindenki sokat nyom a latba, íme csak lássuk meg rövid foglalatba: Ha szép a feleség, mások is szeretik, sűrűn csókolgatják, gyakran ölelgetik, sokan jönnek neki látogatására, gyakran szarvat tesznek ura homlokára. Ha pedig az asszony ronda személlyében, merő kín, gyötrelem nízni a szemében, mirigyhalál véle öszve ölelkezni, óh ill yennel nem kell oszvo szövetkezni. Ha pedig gazdag társra verekszünk, dölyfös haragjátul meg sem menekedünk, üdőnek elöttö nyerget tesz hátunkra, hogy úrrá tett bennünk, azt hánnya arcunkra. Ha szegény lánykával teszek szövetséget, akkor lesz ám nehéz szenvedni ínséget, sovány ebédet ád vékony vacsorával, sírva főzi azt is panaszkodásával. Ha pedig özvegy asszont veszünk, teszem, mustohára, könnyen rátaláltok szokott hibájára, az ura tanácsát nem szokta követni, sőt minden esetben hátra szokta vetni. Akinek pedig feleség rendeltetik, annak a gondja mindig nevelkedik, mert a kis gyermekek czibálják sereggel: acza papa kácsit reggel, délben, estvei. De vőlegény uram nem így gondolkodott az házasság felől, már megbizonyodott, azt gondolta ő maga, hogy csak azok élik világokat, kik párosan vetik nyugovó ágy okát. Ez az házasságnak igaz leírása, aki ezt nem hiszi, ha tetszik, próbálja. De valamint a nyikorgó szekeret megkenyik, az is elhagyja előbbi énekit, én is, hogy ha egy-két kortyot önthetnik torkomba, bizony gyorsabb lennék bármely foglalatba. Azért uraim hát engem hallgassanak, de előbb egy pohár borral kínáljanak, áldott legyen ezen háznak mindennemű tagja, föle és az alja, áldja meg az Isten minden embereket, mindazokat, kik ebben a házban mulatni jöttek. Az itten lévő hivatalos vendégek azt kívánják, hogy éljen a vőlegény, én is azt kívánom, hogy éljen és pedig a menyasszonnyal együtt, és az egész közönség. Dicsértessék az Ur Jézus neve. Vivát, éljen, miután már a somlaiból bevettem, ezzel magamnak jó kedvet szereztem. 25