Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
2. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsről II. rész
jó uraim, kinek vagyon kése és villája, tegye tányírgyáro, had lássam, amel uraimnak pedig nincs, mast küldtem vásárra vak lovat, vak embert. Még az meg fog jönni, tessék várakozni, hanem a leves így el is fog ám hűlni. Azért hát az első tál étel itt vagyon, behoztam, lássanak hát hozzá uraim frissen, jó ápitusát kivánom szívessen. AZ ÜRES TÁL KIVÜTELEKOR Örvendek, ha a tálot vüszöm kü üressen, úgy a vendég gyomra nem marad ehessen. Es majd annál jobban forgatom magamat, mint ha bolhák csipnék a két oldalamat, ha jó bor ásztatja én száraz torkomat, nem minden szemetén találni páromat. Rút az vén katona, rút az vén szerelmes, ennek mindkettőnek dolga veszedelmes, rút dolog, ha vőfély ily helen nem szemes, nem is vagyok má én, uraim, szemérmes. TEHÉNHUS BEVÜTELEKOR MOND Itt van a tehénhus mártással, tormával, jobb, mind az hering az vörös hagymával. Ábrahám atyánk is il lenn el élt Sárával, azért élt oly soká ő kedves párjával. Ebből hát Uraim, mindnyájan egyenek, jó nagy darabokat tányérra vegyenek, reá bőven mártást és sót is tegyenek, húzd meg, Jancsi koma, vígan had egyenek. KÁPOSZTA BEVÜTELEKOR MOND Nosza, jó uraim, mast káposztát hoztam, melyért a konyhában sokat vára kosztam, szakácsné asszonyokkal jól öszvö barátkoztam, egy jó darab hússal meg is birkóztam. Ez a magyaroknak híres eledele, aki ebből eszik, jó ízűn elnyeli, nem lészen ma annak semmi veszedelme, sőt inkább távozik minden ő félelme. TYÚK BEVÜTELEKOR MOND Behoztam a tyúkot, észt a tórájával, jó puhára főzvén apró riskásával, nem gondolt jó gazdánk a maga tyúkjával, Kölcsik el uraim, Isten áldásával. Szakácsné asszonyunk erősen esküszik, hogy mióta a szép nap alatt sütközik, még ennél jobb izüt soha nem kóstolt, pedig hetven évet már keresztül gázolt. VŐFÉNY A VENDÉGEKET BIZTATJA Vig az örömapa, mi is vigan legyünk, nosza jó uraim, vigan igyunk, együnk. Nem siralomház ez, hogy itt szomorkodjunk, az öröm anya is vig, mi is vigadjunk. Százakkal hordom én a sört a rostában, meg aztán a jó bort, lakjuk meg kedvünkre ezen lakodalmi tort, kericcsük a kancsót ugyancsak szaporán, hozok bort, hiszen nincs lakat a komoran. Ollyan gyorsan frissen 64