Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - Timár István: 150 éve született Széll Kálmán

Az algimnázium létesítésével, majd új, elfogadható körülmények közé költöztetésével azonban nem oldódott meg a probléma, a tanulólétszám fokozatosan csökkent. Ennek oka az intézmény algimnázium jellegében keresendő, a szülők ugyanis szívesebben adták gyermekeiket olyan iskolába, ahol érettségi bizonyítványt is szerezhettek. Itt a megyében két ilyen főgimnázium működött, Szombathelyen a premontreieké, Kőszegen a bencéseké, így a szentgotthárdi képviselőtestület ismét kénytelen volt Széli Kálmán pártfogását kérni, aki a kérelemre Vargha Gáborhoz írott levelében a következőképpen válaszolt: „Általában véve ugyan gymnasium felállításának vagy kiegészítésének kérdése mindig igen nehéz és kényes dolog, mert az illetékes tényezők, így én is újabb középiskolák felállítását nem helyeseljük, úgyis sok középiskola lévén már az országban. A küldöttséget azért örömmel fogom fogadni, és a közoktatási miniszter elé vezetni."

11 A település ezúttal sem csalódott fő patrónusában. A város anyagi és erkölcsi támogatásával felfegyverzett lokálpatrióta önzetlensége győzött a merev, szűklátókörű, financiális szempontok felett. Az 1907/08-i tanévtől kezdve az intézmény megkapta az állami főgimnázium címet. Széli Kálmán nagyon sokat tett választókerületének nemcsak kulturális, hanem gazdasági felvirágoztatásáért is. A megyeszékhely, Szombathely próbálta ugyan leplezni, de nem mindig tudta palástolni a határszéli kis település fejlődése láttán érzett féltékenységét. Mint a korabeli sajtóból kiderült, a létesítendő dohánygyár kérdésében ellenségeskedőnek mondható hangok is felszínre kerültek. A Vasvármegye 1893. október 29-i számában két cikk is jelent meg a felépítendő dohánygyárral kapcsolatban. Ezekből megtudhatjuk, hogy szombathelyi küldöttség járt Ernuszt Kelemen képviselőnél, támogatását kérve a MÁV- üzletvezetőséggel és a dohánygyárral kapcsolatban. A képviselő kifejtette, hallotta ugyan, miszerint a miniszterelnök egy szentgotthárdi küldöttségnek ígéretet tett a dohánygyár felépítésére, de lehetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök adott szavát megszegné. A dohánygyárat mégis Szentgotthárd kapta meg! A Vasvármegye említett száma az eseményt a következőképpen kommentálta: „Ez által Szentgotthárd ismét fontos lépést tett előre. Buzgó vezérfiainak pihenést nem ismerő munkássága, önfeláldozó tevékenysége eddig is oly sikereket mutathat föl, melyek a leghatározottabban példátlanok kisebb vidéki központok életében, Szentgotthárd, derék értelmiségének, és nagynevű képviselőjének szakadatlan fáradozásai útján mihamarabb meg fog nőni, ki fog fejlődni... Most Szentgotthárd Szombathellyel vette fel a versenyt, és úgy látszik, diadalmasan."

12 A lap minden keserűségét a vezető politikusokra zúdította. Támadta Szilágyi Dezsőt, aki nem adta Szombathelynek a királyi táblát, ugyanakkor 10