Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Vonyó József: Marton Béla utolsó kísérletei és kudarca a Nemzeti Egység Pártja szervezésében —Dokumentumoka Vas Megyei Levéltárból—

Kedves Munkatársam! Januári körlevelem szétküldése óta az Országos Központ a szervezet munkakörének kibő­vítésével kapcsolatban a megfelelő országos központi munkaköröket is kiépítette. Parlamenti főcsoportunk tagjai közül az országos szervezet munkája iránti szeretetből és megbecsülésből több országgyűlési képviselőtársam önkéntes munkáját ajánlotta fel. Ennek alapján ezidőszerint a központi munkába bekapcsolódtak és ezzel közvetlen mun­katársaim lettek a következő képviselők: Melczer Lilla és Benárd Ágoston ny. miniszter a női, Bárczai János az ifjúsági, Jurcsek Béla a propaganda, Béldi Béla a népművelési csoportok, Mocsáry Dániel a szervezés, Kölcsey István a kérvényezés és Tors Tibor az országos központ sajtószolgálatának irányító munkájában vesznek részt. Képviselő munkatársaink tevékenysége hivatott biztosítani községi szervezeteink kiépíten­dő csoportjainak fokozott központi irányítását és támogatását. Országos szervezetünk munkájával kapcsolatban rá kell mutatnom azokra a támadásokra, amelyek az elmúlt hónapokban országos szervezetünket érték és amelyek ugyanezen politikai célzattal személyem ellen is irányultak. A személyemet ért támadásokat — amelyekért már két illetékes fórumtól megfelelő elég­tételt kaptam — teljes igazam tudatában magam intézem el és azokra ezen a helyen nem kívá­nok kitérni, de üzenem minden Munkatársamnak, hogy az értékes magyar erők összefogását jelentő munkámban a gáncsvetések nem fognak elkedvetleníteni, sőt minél jobban támadnak, annál öntudatosabban fogok dolgozni és harcolni fajtám boldogulásáért. Szervezeteink nagy többségének pedig, amelyek a megjelent támadások világnézeti indító okát helyesen felismerve, hűségesen együttérzésüknek adtak kifejezést, azúton mondok mun­katársi köszönetet. Rá kell azonban mutatnom azokra a támadásokra, amelyek szervezeteink élete ellen irá­nyultak. Azt írta a sajtó említett része, hogy a közigazgatást szervezetünk életébe be akarjuk kény­szeríteni. Az ország összes szervezetei bizonyságot tehetnek arról, hogy ez az állítás nemcsak valótlan, de ellenkezőleg az igazság éppen az, hogy az Országos Központ mindenkor kihangsú­lyozta, hogy közigazgatási tisztviselő a szervezet tisztségviselője ne legyen, nehogy hivatali munkájától bármily csekély részben is elvonassék. De ettől eltekintve is a Nemzeti Egység a maga erejét mindenkor a lelkek önkéntes szerve­zettségében kereste és súlyt helyeztünk a múltban és súlyt helyezünk a jövőben is arra, hogy tagjaink csak olyanok legyenek, akiket minden függőség és kényszer nélkül kizárólag a Nemzeti Egység eszméjének átérzése hozott táborunkba. Azt írta ez a sajtó, hogy a szervezetek behatolnak az emberek családi életébe. A Nemzeti Egység minden tagja meggyőződhetett arról, hogy ez az állítás is a közvélemény megtéveszté­sére szánt valótlanság, mert egyetlen esetben sem fordult elő, hogy háromezernél több szerve­zetünk bármelyike is valakinek a családi életével foglalkozott volna, hacsak nem segítő kézzel sietett annak megmentésére. Azt írta a sajtó említett része, hogy a Nemzeti Egység szervezeteinek munkája a különböző egyesületek közérdekű munkáját fogja akadályozni. Januári körlevelemben hangsúlyozottan kifejtettem az Országos Központnak azt a rendel­kezését, hogy szervezeteink különböző csoportjainak tevékenysége azokon a helyeken, ahol 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom