Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Rúzsa Károly: A Lacza család castelluma Martonfalván

1449-ben a Széplaki Botkák Pálóczi László országbíró előtt sérelmezték, hogy a Martonfalvi Lacza testvérek a zavaros időkben elfoglalták Kismarton másképpen Mankófölde nevű birtokukat és azóta sem adták vissza. Az ügyben a vizsgálatot is elrendelték.

19 A Széplaki Botkák a vádat kiterjesztették arra is, hogy a Laczák jobbágyaikkal megtámadták Széplak, Kismarton és Lewe nevű birtokaikat. A kaszálókat lekaszálták, erdeiket felégették, két jobbágyukat Domonkost és Jánost erővel a saját birtokukra telepítették.

20 Ez ügyben a feleket megidézték az országbíró elé. Az említett Kismarton talán a Széplaki Botkák 1448-ban említett martonfalvi birtokrésze lehetett. 1451-ben Martonfalvi Lacza Lukács, György és Mátyás erőszakkal elfoglalták Maróthi Mátyus és László zalai birtokait. így Aranyad, Zalaszeg és Szentpéter falvakat.

21 1452-ben Széplaki Botka István fia a saját és apja nevében is panaszt emelt Lacza Lukács és Mátyás ellen, mivel azok a Széplakon lévő birtokukról 40 aranyforint értékű holmit vittek el. Ezek 1 kantár, 1 nyereg, 1 tegez, 1 íj, 1 sisak voltak. Ezen kívül elhurcoltak 5 ökröt egy ekével együtt.

22 1452-ben Garai László nádor utasította a Martonfalvi Laczákat, hogy a zálogösszeg ellenében bocsássák vissza a Széplaki Botkák zálogbirtokait. Több perhalasztás után ez meg is történt.

23 Újlaki Miklós vajda a Lacza család régi pártfogója 1455-ben a királynál esedezett engedélyért, hogy a lerombolt castellumot újra felépíthessék. V. László király, akinek Újlaki a kedves emberei közé tartozott, teljesítette ezt a kérést. Megengedte, hogy a Martonfalvi Lacza család a martonfalvi birtokon fából, árkokkal és mellvéddel megerősített kastélyt építhessen.

24 A király kikötötte, hogy a castellumot a Laczák és utódaik örök időkig használhassák, de ebből azonban az országra és annak lakóira semminemű kár nem származhat. A későbbi időkből sem az építésről, sem magáról az erősségről, sem annak pusztulásáról nem maradt fenn írás. így azt sem lehet bizonyosan tudni, hogy felépítették-e újra a castellumot. A régészet a maradványokból annyit tudott megállapítani, hogy az erősség nem létezhetett sokáig, mivel kevés lelet került elő innen, ezek zöme is különböző XV. századi cseréptöredék. Ez a castellum amennyire ez ma megállapítható, egy nagyjából négyszög alakú, 50x46 méter területen feküdt. A vár árka 10 méter széles és 2 méter mély jelenleg, ennél bizonyosan mélyebb lehetett, de feltöltődött. A terület északi részének közepén egy kisebb kiemelkedés van, itt talán valamilyen épület áll. A vár járószintje a mai járószint alatt kb. 50 cm-re található. Ezek talán a vár falának lehettek a részei és azt engedik feltételezni, hogy a vár egy tűz miatt semmisülhetett meg. Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ez az itt ismertetett és Zalavégen Osztavárként ismert várhely azonos a XV. században Martonfalván a Laczák által épített castellummal. Ezt a megállapítást Dr. Vándor László a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese is megerősítette. A vár leleteinek a leírása is részben tőle származik. Segítségét ezúton is köszönöm. A castellum építésének engedélyezése után a Laczák két hatalmaskodásáról tudunk. 1458-ban Martonfalvi Lacza Lukács, Mátyás és György Tördemici Dénessel és társaival megtámadták a Zala megyei Uzsát. Itt elfoglalták a kúriát és a jobbágyok házait. A halastavat lehalászták, a halakat elvitték, ezzel összesen 1400 arany68