Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Jávor Ágnes: Hároméves a Tömördi Szent Ilona Védegylet

JÁVOR ÁGNES HÁROMÉVES A TÖMÖRDI SZENT ILONA VÉDEGYLET "Sopron vármegye határához közel fekvő, rideg, szeles éghajlatú kisközség. Régi lakóhely s eredetileg Themerd néven említik. A kőszegi vár sorsában osztozott s a 14. században a Garayak voltak földesurai. A 18. század végén Thököly foglalta el a kastélyt és birtokot, később a birtok és egyik kastély Chernél Györgyé lett, ki a régi kastély helyén 1809-ben újat építtet, a másik kastély pedig Chernél Antalé, ki egy drágaköves ezüst serlegot őriz, melyet Chernél XII. György vitézségéért kapott II. Rákóczi Ferenctől. Az eredetileg Karából származó Chernel-családnak egyik ága itt törzsökös.... Lakossága szorgalmas, józanéletű kis- és törpebirtokosokból áll. Vallásos, jó magyarérzelmű nép, kik közül 133-an vonultak be háborús szolgálatra, 31 hősi halottat áldozva a haza oltárán...." így jellemzi a ma 292 lakost számláló vasi falut az egykori krónika, a Vas Vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője 31-32 évre című kiadvány. A tömördi Chernél kastély változatos életet élt meg. Gazdái talán sose gondolták volna, hogy egyszer kultúrház is lesz benne, s több család otthonául szolgál majd. Egészen addig, míg tíz éve, a vasi kastélyprogram meghirdetésekor rá nem talált a Balogh Zsuzsa - Fehér László házaspár. Felszámolták budapesti életüket, és úgy döntöttek kibérlik, rendbehozzák a kastélyt. Tulajdonlást nem terveztek, csak azt, hogy egy életforma-váltással beilleszkednek a falu közösségébe, s —tiszteletben tartva a történelmi hagyományokat — , élesztgetik a kultúra pislákoló parazsát azzal is, hogy bevonják a tömördieket kerámia műhelyük mindennapjaiba, abba a világba, amit magukkal hoztak. Néhány év elteltével már a falu némely családjával barátságba kerültek, elfogadták őket, akik felismerték, hogy nem új földbirtokosok, hanem hús-vér, kultúremberek költöztek a kastélyba. S mert a barátságok egyik sajátossága a jövő tervezgetése, felmerült az ötlet: rendbe kellene szedni az erdőben lévő Szent Ilona szobrot, hiszen a falu védőszentjének illő emlékkel tisztességes fejet hajtani. A szobor pedig rég pusztulóban volt már, a falu lakói a mindennapok tennivalói között meg is feledkeztek róla, miként vezetőik is a szocialista Magyarország építése közben. Nem volt képben ez a szobor — mondhatnánk tömören. Mivel a fővárosból érkezett házaspár korábbi kapcsolatait is gondosan ápolgatta, kézenfekvőnek tűnt az ötlet: meg kell keresni a Képzőművészeti Főiskolát, hátha segítenének. Segítettek. Hamarosan vizsgamunkája lett néhány hallgatónak a tömördi Szent Ilona szobor restaurálása. A diákok egy hétre beköltöztek néhány vendégszerető tömördi otthonába, s közben dolgoztak, rendületlenül. El is készült a mű. Eközben a faluból néhány férfi talapzatot készített és kerítést varázsolt a szoborhoz. 80