Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Mayer László: Krónika

ködő honismereti tanszékek) létrehozásának szükségességét. A gyakorlat terén az eddig megszületett munkák (monográfiák, falukrónikák) felülvizsgálatát, új szempontú megközelítését és átgondolását fogalmazta meg igényként. A nyitóelőadást követően a résztvevők közösen megtekintették a Magyar Televízió "Csámborgó" című sorozatának az Őrséget bemutató részét. A délelőtti program keretében Csik János a jánosházi felsőtagozatos gyermekszakkör kétéves tevékenységéről számolt be, majd Kiss Gábor, a Savaria Múzeum régésze a megyében folytatott népvándorláskori és honfoglaláskori kutatásokat ismertette. Pomogyi József hangulatos előadásában a nagygeresdi evangélikus iskola múlt századi hétköznapjait elevenítette fel. A továbbiakban a község helytörténeti gyűjteményének létrehozásáról és működéséről adott képet; sajnálattal állapítva meg azon tényt, hogy a falu embereivel is már nehéz kontaktust teremteni —a kapu előtti "traccsolás" állóképét elnyelte rohanó világunk— s így a gyűjtőmunka is egyre nehezebb. Koszorús Ödön ikervári tanár családi háttérből táplálkozó mesegyűjtését tárta a hallgatóság elé, elemezve az általa Lakner Reginától hallott tíz mese — melyek közül "Az ikervári plébános és a garabonciás" című felolvasásra is került— tipológiai sajátosságait. Előadásának második részében a népi kismesterségek szerszámaiból (bárdok, balták) álló gyűjteményét mutatta be, mely nemcsak a mesterjegyekkel (jeles és monogramos) díszített eszközök tekintetében jelentett különlegességet, de az anyag feldolgozottságát nézve is példaértékű volt. Wellner Lőrinc csepregi tapasztalatokra támaszkodva az iskolák és falusi múzeumok viszonyáról szólt, keresve azon tényezőket, melyek a múzeumi látogatottság csökkenéséhez, az önálló múzeumi órák elmaradásához vezettek. A közelmúltban Rábagyarmat anyagi hozzájárulásával jelent meg, a község szülöttjének, Kocsis Lászlónak verseskötete, melyet Ács László mutatott be a honismereti nap közönségének. A kötet kapcsán ismertette a költő életútját, kapcsolatát a Finta Sándor - Fábián Gyula - Bárdosi Németh János nevével fémjelzett katolikus szellemű írói körrel. A szünet utáni előadások sorát Kiss Kálmán nyitotta meg a tikászokról szóló anyagával, majd Mukicsné Kozár Mária következett, aki a vasi horvát, német és szlovén honismereti kutatások megállapításait foglalta össze; rámutatva az erősödő asszimilációs hatásokra. Ez után egyes helyi műhelyek bemutatkozására került sor: Szabó Károly az ikervári Batthyány Lajos Honismereti Szakkör, Herényi István a velemi Söptei Péter Társaság ill. Naszádos István a sárvári Honismereti Szakkör tevékenységéről és eredményeiről számolt be. A honismereti nap zárszavaként a hozzászólók azon igényt fogalmazták meg, hogy a továbbiakban is szükség van az ilyen előadásokban gazdag, saját tapasztalatokat ismertető, oldott hangulatú tanácskozásokra. 94